Századok – 1982
Tanulmányok - Erényi Tibor: Politika – hírközlés – agitáció. Magyarországi munkássajtó 1900–1905 199/II
228 ERÉNYI TIBOR fista, illetve várkonyista hatásra — a lap nem emelte ki annyira „nemzetközi szociáldemokrata" jellegét, mint említett laptársai. A szerkesztő a következőkben ad programot: „Közölni fogjuk lapunkban az alföldi munkásmozgalom minden fontosabb jelentőségű eseményét. Közre fogunk működni minden tehetségünkkel az elnyomottak szervezésének és öntudatra ébresztésének nagy munkájában. Azonkívül közölni fogjuk a fontosabb helyi eseményeket is, ellenőrizni fogjuk városunk közigazgatási életét. Védeni fogjuk mindenütt az igazságot." A cikk utal a mozgalmat megosztó kérdésekre; az ezekből fakadó személyi problémákra is: „A személyek elleni oktalan támadásoktól óvakodni fogunk. Ha azonban valaki személyeskedési hóbortból köt belénk, mindenkor helyen fog találni bennünket, nem fogjuk kesztyűs kézzel simogatni személyeskedő ellenfeleinket... Nem a személyekben látjuk a mai elnyomatás okát, hanem a rendszerben, melyben élünk, s annak a megváltoztatását fogjuk követelni."107 A Munkáslap 1903 nyarán vezércikkben ostorozza - ez is a munkássajtó egyik állandó témája - a közönyösséget. „Valóban bámulatra méltó az a határtalan közönyösség, az a határtalan nemtörődömség, amellyel a munkásnép viseltetik a saját sorsa és helyzete iránt." Bár — teszi hozzá — az elégedetlenség nagy.10 8 Nagy földrajzi távolságon áttekintve meg kell említeni a kolozsvári szociáldemokrata sajtót. 1901-ben jelent meg Farkas Lajos szerkesztésében az Erdélyi Munkáslap, 1903 nyarán indult Molnár István, majd Tatai Gyula szerkesztésében az Erdélyi Munkás, 1904 után pedig, Schwarz Miksa szerkesztésében, a Kolozsvári Munkás. Valamennyi lap szociáldemokrata jellegű volt. Mint az egyik szerkesztőségi cikk tartalmazza: „Egynek érezzük magunkat egész Magyarország és az egész művelt világ osztálytudatos munkásságával, és vele egy úton egy cél felé akarunk haladni."109 Ha figyelembe vesszük az 1903-as program közlését, illetve a rá való többszöri hivatkozást, nem lehet kétségünk afelől, hogy az MSZDP lapjáról van szó. Az említett — állandóan a megjelentetés nehézségeivel küzdő — kolozsvári munkáslapoknak jelentős része volt a később oly erőteljesen fejlődő erdélyi szociáldemokrata mozgalom kibontakoztatásában. S hol van a többi nagy vidéki város, kérdezhetnénk. Tudjuk, hogy 1904 áprilisában általános sztrájk volt Debrecenben, amelynek során a munkások kivívták a gyülekezési szabadságot és a sztrájkjogot.110 Szegeden egy évvel később, 1905 áprilisában volt sikeres általános sztrájk hasonló jelleggel. Nagy és jelentős mozgalmak voltak ezek: tüntetésekkel, népgyűlésekkel, tárgyalásokkal stb. Nos, egyikről sem számolhattak be helyi munkáslapok, azon egyszerű oknál fogva, mert ekkor (és még sokáig) nem voltak ilyenek. A miskolci szervezett munkásság — jóllehet a város gyorsan fejlődő ipari gócpont volt — is csak 1911-ben jutott el helyi szociáldemokrata újság létesítéséig. Az ok elsősorban az anyagi nehézségekben keresendő. A pénzt a még gyenge mozgalom többnyire saját erőforrásaiból — másra alig számíthatott — nem tudta előteremteni. Az energiák nagy részét egyébként is a Népszava fejlesztése, országosítása kötötte le. A hatóságokkal is -mint már utaltunk rá — nehezebb volt boldogulni a vidéken, mint a fővárosban. A korabeli Magyarország nem volt polgári demokrácia. De — amennyire erről egyáltalán 1 0 7 Alföldi Munkás, 1903. május 24. Lapunk szellemi és alaki tervezete. 1 oe Munkáslap, 1903. augusztus 2. Közönyösség. I "'Erdélyi Munkáslap, 1901. május 1. Program. II 0 MMTVD III. к. 212-216.
