Századok – 1982
Tanulmányok - Erényi Tibor: Politika – hírközlés – agitáció. Magyarországi munkássajtó 1900–1905 199/II
226 ERÉNYI TIBOR képviselő szociáldemokráciát.9 6 Míg a pécsi pártlap érdeklődésének homlokterében a várost környező bányák munkásainak sorsa áll, addig a győri lap — amely természetesen minden győri munkásmegmozdulást regisztrál — nagy figyelmet fordít a vagongyári munkások mozgalmaira. 1902 őszén itt nem kevesebb, mint 2000 munkás sztrájkolt. A megmozdulás eredményes volt: az igazgatóság lényegében elismerte a szervezkedés jogát, és a tervezett bérleszállítástól is elállott. A lap a sztrájk nagy eredményét az előbbiekben látta. „Ez a győzelem, ha nem is feltétlen nagy győzelme a munkásságnak, de mégis győzelem, mert megmutatta a mai harcával azt, högy miként tud küzdeni, miként tud harcolni ügyének igazáért."9 7 A szociáldemokrata igazságokba vetett hit ebből az újságból sem hiányzik. 1903. január 18-i számában, az oroszországi forradalmi erjedésről írott, Egy orosz hős c. cikkében — az orosz forradalmárokra utalva — így ír: „Ilyen apostolokat, ilyen hősöket teremt a mi szent eszménk, a szociáldemokrácia! " A lapnak ez az osztályharcos lendülete 1905-1906-ban — a nagy fellendülés során — tovább fokozódik. 1902 októberében indult — a pécsi és a győri pártlaphoz hasonló jelleggel és rovatbeosztással, de havilapként a Szombathelyen megjelenő Munkáslap, amelynek felelős szerkesztője Varga Gyula, majd Knor János volt. A „Mit akarunk? " c. beköszöntő ebben az esetben sem teszi kétségessé, hogy szociáldemokrata újságról van szó, jóllehet a cikkben igencsak feltűnő, félreérthető fogalmazással is találkozunk. „Akaijuk a békét és rendet, és küzdünk a népgyilkosság, az osztályharc (sic E. T.) és a társadalmi anarchia ellen... Akaijuk a szocialisztikus népállamot, és harcolunk az önkényes osztályállam ellen."98 Ez a lap is vitába száll a helyi polgári sajtóval (a Vasvármegyével), amely a szociáldemokráciát rágalmazza,9 9 és ez is nyomon követi a helyi munkásság jobb élet- és munkaviszonyokért vívott küzdelmét — különös tekintettel a szombathelyi MÁV-műhelyre.10 0 A lap, amelynek alcímében olvasható, hogy „a dunántúli szociáldemokrata ipari és földmívelő munkások, iparosok és kisgazdák politikai közlönye" többször fordul felhívással „a polgársághoz",10 1 és — laptársaihoz hasonlóan — nem tartózkodik a keresztényszocializmus bírálatától sem. (Ehhez hozzájárult az is, hogy akárcsak Pécs és Győr, Szombathely is püspöki székváros volt.) Az egyik, 1904-es cikk a következőket állapítja meg: „A keresztényszocializmussal akár gazdaságilag, akár politikailag azt fogják elérni, amit elértek az antiszemitizmussal, a klerikalizmussal: a véres lepedő rá lesz terítve. Ráteríti a nép öntudatra ébredése és a szociáldemokrácia ezt követő győzelme."102 Ahhoz azonban, hogy ez bekövetkezhessék, szervezkedni kell. A szervezkedés, a szociáldemokrata agitáció ennek az újságnak is vezérmotívuma. Sajnos, a lap tiszavirág-életű volt: az „50-es lapbizottság" nem tudott megbirkózni a nehézségekkel. Az utolsó szám 1904 júliusában jelent meg... Az Alföld területén illetékes Kecskeméti Munkás c. havilap első száma Benedek József szerkesztésében 1903 decemberében, az utolsó 1904 májusában jelent meg. „Előre, szerezz dicsőséget a szocialista jelvénynek, a vörös lobogónak, mert a piros-fehér-zöld "Győri Munkások Lapja, 1902. szeptember 14. "Győri Munkások Lapja, 1902. október 26. A sztrájk véget ért. 98 Munkáslap, 1902. október hó. "Munkáslap, 1902. november hó. Káros szocializmus. 1 00 Munkáslap, 1902 augusztus, október. 1 01 Munkáslap, 1903 december hó. 1 02 Munkáslap. 1904 május. Keresztény szocialisták.
