Századok – 1982
Tanulmányok - Erényi Tibor: Politika – hírközlés – agitáció. Magyarországi munkássajtó 1900–1905 199/II
MAGYARORSZÁGI MUNKÄSSAJTÖ 1900-1905 221 többnyire politikai - cikket; gyakran a parlament tevékenységéről, a parlamenti pártok életéről stb. A Szemle-rovatban a szerkesztőség az időszerű politikai kérdésekhez fűzött frappáns megjegyzéseket. Külföld cím alatt most is a fontosabb nemzetközi eseményekről adott hírt a lap, beleértve a nemzetközi szocialista mozgalom fejlődését. A Hírek-rovat is sokban különbözött a polgári lapok hasonló című rovataitól. A Népszava ugyanis a leleplezésre (burzsoázia, polgári intézmények, egyház stb.) törekedett és arra, hogy a társadalmi hátteret megmutassa. Ma már vulgarizálásnak hat, hogy minden fonák eseményt, jelenséget — a nyílt tendenciozitást vállalva - közvetlenül a tőkés társadalom embertelenségére és ellentmondásaira vezet vissza. Részben politikai ügyekkel foglalkozott a Pártügyek c. rovat is, amelyben nemegyszer helyet kaptak a választási agitációról szóló hírek. A Szervezkedés c. rovat adott tájékoztatást a különböző fővárosi és vidéki értekezletekről, pártrendezvényekről. A nagyobb összejövetelekről, nép- és munkásgyűlésekről változatlanul a Gyűlési tudósítások címmel számoltak be. A Szociális szemle munkaügyi híreket tartalmazott, beleértve a munkáltatók ekkoriban kibontakozó szervezkedését és különböző akcióit is. Az egyik legjelentősebb rovat volt a hazai és külföldi sztrájkok híreit adó Tőke és munka. A szakszervezeti élet híreit Szakmozgalom cím alatt találta meg az olvasó, míg a szervezetek belső életéről az Egyleti hírek tudósított. Az irodalmi szemelvényeket — beleértve a szocialista elméletet és a szépirodalmat — a Tárca-rovatban találjuk meg. Sokszor találkozunk itt fordításokkal, de nem egy esetben már a Népszava számára „frissen készült" munkákkal is; főleg Csizmadia, Gyagyovszky írásaival, de a fiatal újságíró, Aranyossi Pál tárcájával is. A színibírálatokat és egyéb kritikákat többnyire a Színház és művészet c. új rovatban találjuk. A különböző társasrendezvényekről, dalestekről, kirándulásokról most is a Mulatságok rovat számol be. Vegyes cím alatt szerepelnek a párttitkársági üzenetek, különböző gyűjtések stb. Ugyanakkor Szerkesztői üzeneteket is hoz a Népszava. A Sport rovat csak később jelenik meg, viszont egyszer-másszor Heti morzsák cím alatt feltűnnek a mozgalmi életből vett anekdoták. Ekkortájt már - meglehetősen primitív - politikai rajzok is feltűnnek a Népszava lapjain. A napilapindítás elhúzódásának oka az is, hogy a szerkesztőség ezt egybekötötte a korszerű pártnyomda, a Világosság nyomda létesítésével. 1905 tavasza előtt a Népszavát a kis Fried- és Krakkauer-féle nyomdában nyomták. A napilap előállítására azonban ez a nyomda alkalmatlan volt, és mozgalmi szempontok is indokolták önálló pártnyomda létesítését. „A napilap megjelentetését összekötötték hát nyomdaalapitással. A nyomdát, a Népszava nyomdáját részvénytársasági alapon, 50 000 koronás alaptőkével teremtették meg. A számítás nagyszerűen sikerült... A nyomdaüzem 5000 korona forgótőkével és vagy 200 000 korona adóssággal indult el, mégis: jól megalapozottan."74 A párt és a szakszervezetek valamennyi nyomtatványát ezután a Világosság nyomda készítette, az így keletkezett haszonból a napilap kezdeti deficitjét is pótolni lehetett. 74 Révész Mihály: i. m. 17-18. A napilap-indítással Weltner - ekkor központi párttitkár — is foglalkozik. Ezek szerint 1905 áprilisára a tervezett 25 ezer előfizetőnek csak harmadát sikerült összegyűjteni. Minden jelentkezőnek két korona előfizetési díjat kellett befizetni, s így is csak 17 ezer korona gyűlt össze. Az ügynek azonban lendületet és realitást adott, hogy a Krammer és társa nyomdavállalattól sikerült a gépeket hitelbe megvásárolni. A nyomda a Dohány utca és Nyár utca egyik sarokházában működött. (Weltner Jakab: „Milljók egy miatt." Budapest, 1927. A szerző saját kiadása. 218—221.) A Népszava-napilapról ld. még Mucsi Ferenc: Egy évtized a Népszava történetéről (1905-1914). Párttörténeti Közlemények, 1976. 1. sz.
