Századok – 1982
Tanulmányok - Erényi Tibor: Politika – hírközlés – agitáció. Magyarországi munkássajtó 1900–1905 199/II
MAGYARORSZÁGI MUNKÄSSAJTÖ 1900-1905 219 is feltűnik azért olykor-olykor a Népszava hasábjain. 1904. augusztus 18-án a lap ismertetést közöl Marx és Engels válogatott műveinek Szabó Ervin szerkesztésében történő kiadásáról. Marx és Engels tisztelete — régi hagyomány ez — megfér a Lassalle iránti hódolattal. Halála 40. évfordulójára természetesen megemlékezik a Népszava, hiszen „érdemei elévülhetetlenek".65 Lassalle érdemének a szerző mindenekelőtt a munkásosztály szervezését tudja be. Szervezeti kérdésekkel továbbra is sokat foglalkozik az újság. Közli az ifjúmunkások szervező bizottságának felhívását és az első — egyletet szervező — nőmunkás-gyűlésről szóló beszámolót.66 Hírt kapunk a nagy eredményről is: 1904 októberében a szervezett munkások száma elérte a 60 ezret.6 7 A szervezett munkásság számának gyarapodása hozza ismét előtérbe a szervezeti kérdéseket; beleértve a szervezeti szabályzat módosítását. Az 1905-ös pártkongresszus előzményeként e tárgykörből számos cikk jelent meg. Ezek közül konstruktivitásával Weltner Jakab írása tűnik ki. „Tízezernyi szervezetlen munkás van a fővárosban, akiket -miután nem tartoznak egy szakmához sem - a pártszervezetek vezetőségének kellene szervezni. A szakszervezeti mozgalom rendkívüli módon megerősödött az utóbbi időben. A pártszervezetek legtöbbje ma is csak névleg létezik. Itt is rendet kellene tehát csinálni. Nemcsak bírálatokból áll a pártélet. Tessék Népszavát kivinni, a pártadóval, a pártirodalommal agitálni."68 A napilap-agitáció azonban - úgy tetszik - a vártnál lassabban érlelt eredményeket. Az 1904. október 1-i szám Értesítést közöl, amely szerint az előfizetési szelvényekkel nem számoltak még el, ezért — a korábbi elhatározástól eltérően — október 30-a helyett november 30-án döntenek a naponként megjelenés ügyében. A lap 1904 végén arról adott hírt, hogy „Az ellenünk indított bírói hajszára immár megelégedéssel tekintünk vissza. A fékevesztett ítélkezés nem érte el célját: nem tette tönkre lapunkat, ellenkezőleg megerősítette."6 9 Az agitáció az 1905 januári választások időszakában is folyt, és február 14-én A napilap c. vezércikkben olvashatjuk: a kezdődátum: április 1. A kampányban a szociáldemokrata párt, habár a mindenkivel való szembenállás jelszavát hangoztatta,7 0 gyakorlatilag az ellenzéket támogatta. Tisza ismert választási veresége bizonyos elégtétellel töltötte el a pártot; erre mutat az 1905. január 8-i vezércikk, amely egyben az érlelődő politikai válságot is konstatálja: bizonyos patthelyzet alakult ki. A Függetlenségi Párttal szemben az MSZDP-nek továbbra is fenntartásai vannak. Mégis, bizonyos gesztus a győztes ellenzék iránt Bresztovszky január végi cikke, amely - bár a X. pártkongresszus lényegében nyitva hagyta ezt a kérdést — az önálló vámterület és a perszonálunió mellett foglalt állást. Mindkettő kivívását az ausztriai és a magyarországi proletariátus „indirekt" érdekének minősíti. A február 18-i szám Divide et impera с. vezércikke leszögezi, hogy a párt a dinasztikus érdekek védelmére nem kapható. De hozzáteszi: módosítaná a helyzetet, ha az udvar lekötné magát az általános választójog mellett. Ez azonban — úgy látja a vezércikkíró - merő képtelenség. 6 5 Népszava, 1904. szeptember 1. Lassalle Ferdinánd élete. 6'Népszava, 1904. szeptember 24. Szervezkedés.; október 18. A nők gyűlése. "Népszava, 1904. október 15. "Népszava, 1904. október 20. 6"Népszava, 1904. december 10. A „független bíróság" veresége. 7"Népszava, 1905. január 7.
