Századok – 1982
Tanulmányok - Erényi Tibor: Politika – hírközlés – agitáció. Magyarországi munkássajtó 1900–1905 199/II
216 ERÉNYI TIBOR Csehov,4 8 és feltűnik Edmondo de Amicis.4 9 Csizmadia Sándor 1903 elején - folytatásokban - hosszabb írást közöl a proletárköltészetről.5 0 Ebben a kérdésben változatlanul ő a fő szaktekintély. Az 1902—1903 folyamán bekövetkezett változásokat jelzi a polgári radikálisokhoz való viszony alakulása is. A lap 1902. október 4-én közli annak a Huszadik Század c. folyóirat közreműködésével megalakult bizottságnak a felhívását, mely munkástanfolyamok rendezését tűzte ki célul.5 1 Az 1903. jűnius 11-i számban - Irodalom rovatában — ismertetik a Huszadik Század egyik számát és megjegyzik: „A Népszava könyvkiadó a Huszadik Századra előfizetéseket elfogad. Munkásegyletek és szervezett munkások 50%-os kedvezményt kapnak." A lapban megnyilvánuló rugalmasabb és taktikusabb szemlélet — amely mellett egyes fontos kérdésekben, pl. az agrárkérdésben fennmarad a korábbi álláspont — nyilván kapcsolatos a szociáldemokrata tömegmozgalom kiépítésére irányuló törekvesekkel. Tulajdonképpen ezeknek a törekvéséknek a jegyében ülésezett 1903 áprilisában a X. pártkongresszus, amelynek tanácskozásairól és határozatairól a Népszava rendszeresen beszámolt. 1903. február 12-én közölte a program, március 21-én a szervezeti szabályzat tervezetét. Tartalmi ismertetésre itt egyik esetben sincs szükség. Elégedjünk meg néhány lényeges vonás kiemelésével. Ami a szervezeti szabályzatot illeti: a német és ausztriai mintájú, a marxista munkáspárt alapvető igényeinek megfelelő dokumentum; a tagtól megkívánja a pártprogram igenlését, a pártmunkát és a párt anyagi támogatását. Az 1891-es erfurti, illetve az 1901-es bécsi program alapján készült pártprogram tartalmazta a politikai hatalom munkásosztály általi meghódításának marxista követelményét, a polgári demokratikus politikai jogok szorgalmazását és a munkaviszonyok megjavítását célzó kívánságokat egyaránt.52 A kongresszus után fellendülőben volt a sztrájkmozgalom, nem egy vidéki városban általános sztrájkra került sor, élénkülőben voltak a parasztmozgalmak, és — ami talán a legfontosabb — a szociáldemokrata szervezkedés mindinkább utat talált a nagyüzemek be.5 3 A Népszava nyomon követte mindezeket az eseményeket, és ugyanakkor rendszeresen értesített a nemzetközi marxista mozgalom legfontosabb eseményeiről: 1903. december 19-én korrekt tudósítás jelent meg a lapban az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt nagy jelentőségű II. kongresszusáról. Rendszeresen megjelentek a lap hasábjain az európai, sőt az észak-amerikai munkásmozgalom eseményei is. így 1902 áprilisában a belgiumi általános sztrájk keltett széles körű visszhangot. A beszámolók nem leírók, hanem buzdítok voltak. Sohasem hiányzott annak a kiemelése, hogy a munkásság jól 4 "Népszava, 1903. augusztus 6. A hölgyek. 49 Népszava, 1904. május 30. s0 Népszava, 1903. február 19., 24., március 19., 21. 5'Népszava, 1902. október4. Munkások! "Népszava, 1903. április 15-én jelent meg a kongresszust méltató, Országgyűlésünk c. vezércikk, a 16-i és 17-i szám a kongresszus tanácskozásait közli. Uo. április 18-án és 19-én szintén kongresszusi vezércikk jelent meg. A kérdésre vonatkozóan ld. MMTVD III. к. 114-143. A magyar forradalmi munkásmozgalom története i. m. 39-43., Varga Lajos: A Magyarországi Szociáldemokrata Párt 1903-as programjának néhány kérdése. Párttörténeti Közlemények, 1979. 3. sz. S3 A kérdésre vonatkozóan ld. A magyarországi szocialisztikus munkásmozgalmak az 1903 évben c. rendó'ri jelentést. Budapest, 1904. 80-94. stb.
