Századok – 1982
Tanulmányok - Erényi Tibor: Politika – hírközlés – agitáció. Magyarországi munkássajtó 1900–1905 199/II
MAGYARORSZÁGI MUNKÄSSAJTÖ 1900-1905 217 szervezett küzdelmei mindig eredményesek és a vereségek is — a szervezkedésre buzdítóan - tanulságosak.5 4 Az 1904. április elején megtartott XI. pártkongresszus nagyjelentőségű határozatot hozott, amelyet széles körben terjesztettek. „A Magyarországi Szociáldemokrata Párt 1904. évi XI. pártgyűlése kimondja, hogy utasítja a pártvezetőséget, hogy a Népszavát napilappá alakítsa át. Ennek megvalósítására pedig elhatározza, hogy az egész országban erőteljes agitáció mdíttassék a Népszavának napilappá tétele érdekében olyképpen, hogy a megindítandó napilap számára előzetesen egy havi előfizetések gyűjtessenek, a befolyó pénz külön alap gyanánt takarékpénztárban kezeltessék. Az előfizetők kötelezvényt kapnak arról, hogy amennyiben 1904. október l-ig 25 000 előfizető össze nem gyűjthető, a befizetett összeget visszakapják. Ha az itt kitűzött idő alatt annyi előfizető összegyűjtetett, akkor a napilap haladéktalanul megindítandó, mégpedig legalább naponként 8 oldal teijedelemben, egyes számonként 6 fillérért, havonta 1 korona 60 fillérért. A pártgyűlés kötelezővé teszi az összes szervezeteknek, hogy az egész országban a legbehatóbb és legerőteljesebb agitációt fejtsék ki ezen előzetes előfizetések gyűjtése érdekében. Minden szervezett szakmának kötelessége arról gondoskodni, hogy a szervezethez tartozó munkások egytől egyig a Népszava zászlaja alá sorakozzanak, kötelesek szakgyűlésekkel, műhelyértekezletekkel, egyszóval minden rendelkezésre álló eszközzel odahatni, hogy a legrövidebb idő alatt összegyűjtessék a kellő számú előfizető. Ugyanezen munkára hívja fel a pártgyűlés a párt összes vidéki szervezeteit és általában mindenkit, aki a párthoz tartozónak vallja magát."5 5 A kongresszusi határozatnak - az adatok tanúsága szerint - érvényt szereztek. A Népszavának alig van olyan száma, amely ne foglalkozott volna a napilap-agitáció ügyével - miközben olyan témák adódtak, mint az áprilisi vasutassztrájk, az élesdi vérengzés, általános sztrájkok országszerte, az orosz—japán háború, az első orosz forradalom kitörése, az európai szocialista mozgalom fellendülése. Ebben a helyzetben a lap informáló szerepe megnövekedett; minden kérdésben a szervezett munkásság nevében az MSZDP vezetőségének álláspontját hangoztatta. Ezt számos írás jelzi. Elég hivatkozni Weltner — W-vel jelzett — szociografikus értékű írására: A malommunkások,5 6 továbbá a szakszervezeti és a nő — valamint ifjúmunkás - szervezkedést szorgalmazó cikkekre. A napilapagitáció hangja — már az 1904-es kongresszusi határozat előtt is — erős: „Nem elvtárs az, aki nem előfizetője a Népszavának."5 7 „A Népszava csak akkor lehet hatalmas, csak akkor lesz igazán erős, ha behatol a családi fészekbe is, ha nemcsak az elvtársaknak, de magának a családnak is életszükségletét fogja képezni."5 8 Beszámol a lap arról is, hogy az ügyészség rágalmazásért vádat emelt három „élesdi csendőr" védelmében a Népszava ellen, az esküdtszék elejtette a vádat, és csak becsületsértést állapított meg.5 9 Az írásokból korábban oly gyakorta hiányzó dialektikus vonás is feltűnik. Az 1904. január 54 Népszava, 1902. április 22. A harc Belgiumban. s s A Magyarországi Szociáldemokrata Párt 1904. évi április hó 3., 4. és 5-én Budapesten tartott XI. pártgyűlésének jegyzó'könyve. Budapest, 1904. Népszava Könyvkereskedés 45-46. 5 6 Népszava, 1903. október 8. 5 7 Népszava, 1903. október 8. A Népszaváért. 5 8 Népszava, 1903. november 10. 5 9 Népszava, 1903. október 15. A Népszaváért.
