Századok – 1982
Tanulmányok - Erényi Tibor: Politika – hírközlés – agitáció. Magyarországi munkássajtó 1900–1905 199/II
MAGYARORSZÁGI MUNKÁSSAJTÓ 1900-1905 215 nek a lapban Kautskynak a tervezettel kapcsolatos megjegyzései is. Az év tavaszán írásokat közölnek Lafargue-tól.42 Az év végén pedig sor kerül a testvérpártok programjainak közlésére. Október 16-án jelenik meg az 1901-es bécsi program, 23-án az 1891-es erfurti program, 30-án pedig a francia szocialisták J. Guesde által fogalmazott programja. Nagy agitációt fejt ki a lap 1903 elején a Hoffherr és Schrantz gyári sztrájk kapcsán: felhívja a szakszervezeteket „kerüljék ezt a gyárat".43 1903 tavaszán a budapesti közúti villamos alkalmazottainak sztrájkja foglalkoztatja a szerkesztőket. „A sztrájktanyán lázasan várták a Népszava legújabb példányát — mely, mint hitték - igazán föl fogja karolni ügyüket. Nem is csalódtak. Hét óra tájban vitte ki az első Népszavát Nagy János elvtársunk, ki mindjárt felolvasta előttük a róla írt tudósítást. A sztrájkolok nagy éljenzéssel és tapssal fogadták szavait."4 4 Weltnert — aki azért van az önálló vámterület mellett, mert tőle az ipar felvirágzását és a munkásság számának gyarapodását váija — továbbra is a gyári munkások szervezését szorgalmazza.4 5 Bizonyos változások vannak a magyar politikai élethez való állásfoglalásokban is. A dinasztia felett gyakorolt éles kritika a magyar nemzeti jogokat semmibe vevő chlopyi hadparancs kapcsán elmélyül és együtt jár a militarizmus fokozottabb kárhoztatásával. Az utóbbinak hangját — és persze a viszonylag kiterjedt publikálási lehetőségeket - jól érzékelteti A kétéves katonai szolgálatról megjelent cikk. „Mert micsoda a katonáskodás, az úgynevezett harcias nevelés, ma? Az emberekből barmot nevelni."4 6 Bizonyos árnyaltság következik be a Függetlenségi Párthoz való viszony kérdésében is. Az 1903. augusztus 18-i szám A függetlenségi párt és a népjogok címmel c. cikk megállapítja: „A nemzeti küzdelem meddő marad, míg nem kapcsolódik egybe a népjogokért vívott küzdelemmel." Jászai Samu az 1903. július 21-i számban ír Nemzetköziség címmel a korábbi — Szabó Ervin és Csizmadia-féle - állásfoglalásoknál toleránsabb cikket. „Igazi hazafinak csak azt tekintjük, aki a haza népének jólétére, boldogságára törekszik... Megmaradunk továbbra is nemzetközi alapon, de az első, legfőbb kötelességünknek tartjuk, hogy a magyar nép jólétéért küzdjünk." Talán az említettekkel függ össze a Kulturális rovat gazdagodása is, a kortársi magyar irodalmat illetően. Az 1902. október 25-i szám irodalmi rovatában elismerő recenziót közöl Bródy Sándor Erzsébet, a dajka és más elbeszélések c. művének 4. kiadásáról, 1903 folyamán pedig - nem kevesebb, mint 65 folytatásban — közli a lap Molnár Ferenc Az éhes város c. regényét. Az 1903. január 8-i számban Téli éjjel címmel Erdős Renée-vers olvasható, a költőnő azonban az elismerés mellett jellegzetes bíráló megjegyzéseket is kap. „Nagy kár, hogy saját szíve fájdalmán vagy érzésén kívül egyéb fájdalmat nem ismer." A Tárca rovatban megjelenik Anatole France, 47 ismét sorra kerül 4'Népszava, 1903. április 23., 30., május 7., 14. Az idealizmus és a materializmus harca a történelemben. Uo. május 21., 28., 1904. január 4., 11., 18. Darwin elmélete. Uo. 1903. június 25., július 2., 16. Az osztályharc. 4 'Népszava, 1903. január 27. 4 4 Népszava, 1903. április 11. A közúti villamos-vasutasok sztrájkja. 4 s Népszava, 1902. augusztus 25. Salgótarján., 1903. szeptember 10. A gyári munkások mozgalma. 46 Népszava, 1903. január 13. Ld. még A bileki csata, június 30., A nép és a hadparancs, szeptember 22., továbbá: A nép és atyja. 1902. október 28. 4 'Népszava, 1902. július 23. Az ártatlanság háza. 2*
