Századok – 1982
Tanulmányok - Erényi Tibor: Politika – hírközlés – agitáció. Magyarországi munkássajtó 1900–1905 199/II
MAGYARORSZÁGI MUNKÄSSAJTÖ 1900-1905 207 kérdéssel, részben Lueger keresztényszociális bécsi polgármester antiszemita megnyilatkozásai, részben a romániai zsidóüldözések kapcsán.1 8 A cikk hangsúlyozza: „A szociáldemokrácia a vallási, faji, nemzeti stb. elfogultság és fanatizmus egyetlen következetes ellenfele." Szó esik továbbá arról is, hogy a zsidóságon belül is megvannak az ismert osztályellentétek, és az MSZDP volt az egyetlen olyan politikai erő, amely segíteni igyekezett a romániai pogromok menekültjein. A Népszava a 20. század első (vagy a 19. század utolsó) évében is arra törekedett, hogy szocialista irodalommal lássa el olvasóit. (Nem szabad elfelejteni, hogy ekkor még az egyetlen olyan szociáldemokrata orgánum volt, amely elméleti-politikai kérdésekkel foglalkozott.) Felvetődik a kérdés: mit értettek a szerkesztők szocialista irodalom alatt? Mindenekelőtt a szocialista elmélettel foglalkozó irodalmat. Az elméleti ismeretteijesztésre felhasználták a rendelkezésükre álló lehetőségeket. 1900 második felében Csizmadia Sándor „Levél Péter öcsémhez" címmel - Kelecsényi György álnévvel — igyekezett a legszélesebb néprétegek számára — Kautsky nyomán — összefoglalni Marx gazdasági tanainak jelentőségét. Ugyanezen év szeptembere folyamán a lap Lavrov-cikket közöl. A szocialisztikus propaganda, annak szerepe és formái címmel. Foglalkozik emellett a szépirodalommal is. 1900. július 24-i számában, a Tárca rovatban Ada Negri (különböző európai szociáldemokrata kiadványokban ekkortájt gyakran szerepel) versét közli: Tűz a bányában. Folytatásokban közli Mehring Tolsztoj-tanulmányát, amely a nagy író munkásságának első marxista értékelése.19 Az 1900. november 29-i Tárca rovatában Homo — azaz Szabó Ervin — elismerő kritikát ír G. Hauptmann A takácsok c. színművéről, abból az alkalomból, hogy a darabot a Vígszínház is bemutatta. Az október 20-i számában — aláírás nélkül, de nyilván Szabó Ervin tollából - cikk jelent meg Walter Crane, egy szocialista művész címmel, az európai szocialista körökben általában nagyra tartott mester budapesti kiállítása alkalmából. A lap felfigyel egy fontos jelenségre is. (Ezúttal a Szemle rovatban.) Arra, hogy Magyarországon az egyetemi ifjúság soraiban milyen erősen érvényesülnek a vallásos eszmék. A kereszt c. cikk — 1900. november 11-én — hírt ad arról, hogy állítólag az egyetemi hallgatók azt követelik, hogy keresztet függesszenek ki a tantermekben. „Nem Galilei, nem Giordano Bruno, nem Darwin arcképeit, hanem: a keresztet!" Az 1901. augusztus 3-i szám Tárca rovatában közli Maupassant A kikötő c. novelláját. A szociáldemokrata kulturális politika szempontjából érdekes az ehhez fűzött szerkesztőségi jegyzet, ezért idézzük: „A nagy francia író e pompás kis remekét, amely magyar nyelven még sehol sem jelent meg - közöljük, mert tudjuk, hogy olvasóink nem fogják a korlátolt nyárspolgári, sem az alakoskodó jezsuita prüdéria szemüvegén át olvasni, hanem méltányolni fogják merész művészetét, amellyel - egy pár mesteri vonással — egy megrázó társadalmi tragédiát állít elénk. Hogy úgy mondjuk: szociális szemüvegen át kell olvasni e kis történetet, hogy társadalmi vonatkozásai nyilvánvalókká legyenek, s megértsük, hogy amit olvasunk, voltaképpen szörnyű vádirat az egész mai társadalom ellen. A lélekfestés, jellemzés és környzet leírásaimesteri, minden ízében művészi voltára pedig nem kell külön is rámutatnunk." Ezen - ugyancsak Szabó Ervin szerzőségét sejtető - fejtegetésekkel rokon az 1901. december 27., 24. számban, tárcarovatként megjelent 1 'Népszava, 1900. július 31. A zsidók. 1 'Népszava, 1900. június 9., 16., július 3. Tolstoi Leó. írta: Mehring Ferenc.
