Századok – 1982

Tanulmányok - Erényi Tibor: Politika – hírközlés – agitáció. Magyarországi munkássajtó 1900–1905 199/II

202 ERÉNYI TIBOR kereset 30-40 Ft. Az 1900. február 27-i számban Szabó Ervin, ezúttal - sz - jelzéssel, a Proletárgyermekek pusztulása címmel ír cikket. ,,A nagy gyermekhalandóság oka - írja — a mai társadalmi és gazdasági viszonyokban rejlik. És aki ezt az okot meg akaija szüntetni, annak nem a bábák szaporításával, hanem a ferde viszonyok megváltoztatásával kell foglalkozni. Ezt pedig a mai kormánytól legkevésbé sem várhatjuk." Hasonló a helyzet a nőkérdésben is. Az 1900. március 6-i szám A nőkérdéshez c. cikke szerzője — talán szintén Szabó Ervin — Bebel alapján írja: „A modern kapitalisztikus rendszer és a modern vezetési rendszer teszik a nőt a pénz és a férfi rabszolgájává." A végső megoldást csak a tőkés viszonyok felszámolása hozhatja. Hasonló a helyzet a kivándorlással is. Mint a március 7-i szám A kivándorlás c. vezércikkében olvashatjuk: „A kivándorlás csak a termelési viszonyok gyökeres megváltoztatásával szűnhetik meg." Ha szerény mértékben is, a Népszava — korábbi gyakorlatának megfelelően — nemegyszer hoz szemelvényeket a marxista irodalomból. A Tárca-rovatban folytatja Engels Frigyes: A német parasztforradalom c. munkájának folyamatos közlését. Az 1900. május 6-i szám Lafargue: A szocializmus c. írását publikálja. A március 10-i szám „Engels alapján" A haza, a vallás és a magántulajdon címmel közöl írást; kiemelve a következő megállapítást: „Legyen a hazánk az egész föld és minden ember honfitársunk." A március 27-i szám — a Szakmozgalom c. rovatban — Az ipari tartaléksereg és a szakegyletek címmel nyújt át az olvasónak Marxra hivatkozó írást: „A munkapiacot uralnunk kell, a munkanélkülieket vezetni és szervezni, hogy a szakegyletekbe iratkozzanak, és azok szellemében küzdjenek ... A munkapiacra akkor nyerünk befolyást, ha a szakegyleteket naggyá és erőssé tesszük. A munkaadókat meg úgy tudjuk sarokba szorítani, hogy a szakegyleti munkaközvetítést mindég jobban felkaroljuk." A lap az angol-búr háború kapcsán ítéli el az imperialista, hatalmi politikát, megállapítva: „A nép szabadságáért egyedül a szociáldemokrácia küzd igazán. Küzdelme ennélfogva a régi barbár korból megmaradt militarizmus ellen is irányul, amelynek megszűntét az egész nép érdeke kívánja." A március 29-i szám Satnyul a nép c. vezércikke a sorozások alkalmából ír az emberanyag romlásáról: védtörvényeket, rövidebb munkaidőt, politikai jogokat követel, majd hozzáteszi: „Elvből a militarizmus és a háborúk megszüntetését követeljük." A márciusi napok c., Szabó Ervin tollából származó vezércikk a korabeli magyar szociáldemokráciában 1848-ról és 1871-ről ekkortájt általános értékelést tartalmazza, összeveti 1848 és 1871 márciusát, megállapítva: 1848-ban mások szabadságáért, 1871-ben saját szabadságáért küzdött a nép. E megállapítás élesen kiemeli a párizsi forradalom proletár jellegét. 1900 tavaszán megmutatkozik a lapban az általános, titkos választójog követelésének az az erőteljes kiemelése, amely az egész korabeli szociáldemokrata politikára jellemző. A március 27-i szám 2. és 3. oldalának alsó szegélyén, nagy betűkkel olvasható a későbbiekben is rendre visszatérő jelmondat: „Nem lesz addig nyugalom Magyarországon, míg az általános választói jog törvénybe iktatva nincs." A választójogi agitáció összekapcsolódott a központi pártlap érdekében kifejtett agitációval. Az említett számban — és más számokban is — feltűnő szedéssel olvasható: „Az öntudatos munkás csak olyan üzlettulajdonost támogat, aki a munkásokkal szemben is teljesíti kötelességét. Azért tehát vendéglőkben, kávéházakban, borbélyüzletekben mindenütt követeljék a Népszavát." Folyik az agitáció a munkaviszonyok megjavításáért, a politikai jogokért - és ezen túlmenően egy igazságos társadalomért. Némelykor messianisztikus hangvétellel találko-