Századok – 1982

Tanulmányok - Erényi Tibor: Politika – hírközlés – agitáció. Magyarországi munkássajtó 1900–1905 199/II

200 ERÉNYI TIBOR szabta meg a lap politikai mondanivalójának lényegét. Némiképpen módosulnak azonban azok a körülmények, amelyek meghatározzák a szociáldemokrata mozgalom lehetőségeit. A 19. század utolsó évéről így ír Révész Mihály: „Ekkor már Garami Ernő szerkeszti a lapot, és új korszaka következett el a Népszava történetének. De új korszaka van már a munkásmozgalomnak is! Bánffy a belügyminiszterével, Perczel Dezsővel együtt megbukik, a központi kormányzás kissé türelmesebbé válik a szocialisták irányában, visszatartotta a közigazgatás embereit a középkori vadságtól, alakulhatnak országos szakmai szövetségek, a vidéken is lehet tartani gyűléseket, a szocialista propaganda embereire nem vár inkvizíció. Széli Kálmán miniszterelnöksége idején sem következett el az aranykor a szociáldemokrata mozgalom számára, az üldözések nem szűntek meg egykettőre, folytatódnak továbbra is, de az embertelen vadságoknak egyelőre legalább végük volt. És a nagy üldözés megfelelően előkészítette a talajt. A Bánffy—Perczel korszak rövidlátó üldözőhadjárata segített a mozgalom országossá tételében .. "2 A lap példányszáma a század első éveiben mintegy 15 000-re emelkedett, s csak 1905 után növekedett ismét számottevően. Tekintve, hogy 1902 után is már több mint 10 ezer, 1904-ben pedig több mint 50 ezer szervezett munkás volt Magyarországon, 1904 júniusában a fővárosban 27 ezer, vidéken több mint 25 ezer, ez a szám nem mondható magasnak.3 Ezek az adatok azt mutatják, hogy milyen nagy nehézségekbe ütközött a kisformátumú, 1901 decemberéig 4 oldalon, ettől kezdve 8 oldalon megjelenő, 6, majd 10 fillérért (az akkori .krajcáros" lapokhoz viszonyítva drágán) árusított újság terjesztése. Pedig hát „Ebben az egyre fejlődő, eleven erővel lüktető mozgalomban erős, fürge mindennap támadó és mindennap védő, harcos újság kellett, a munkásmozgalom már nem lehetett el nélküle".4 Az 1899. július 6-tól hetenként háromszor (kedden, csütörtökön és szombaton) megjelenő újság szerkezete a már korábban kialakult jelleget őrizte. (Alcím: „A magyar mezei és ipari munkásság érdekeit képviselő politikai lap. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt központi közlönye." (1900. április 10-től június 7-ig a „politikai" szó az alcímből kimaradt. Rovatai élén az egyik számból sem hiányzó (sokszor névtelen, nemegyszer álnévvel vagy szignóval ellátott) vezércikk állott. Ekkortájt Szabó Ervin és Csizmadia Sándor tartozott a legszorgalmasabb vezércikkírók közé. A vezércikk valamely, a munkásságot érintő, az osztályharccal kapcsolatos kérdésről szólt. így pl. az 1900. január 30-i — eléggé tipikusnak minősíthető — számban a nagy cseh- és morvaországi, illetve sziléziai bányászsztrájkról: kihangsúlyozva a különböző nemzetiségű tőkések együttműködését, amely szükségessé teszi a munkások nemzetközi szolidaritását. A Szemle a belpolitika híreit tartalmazza. A Külföld-rovat munkásmozgalmi tudósításokat, vagy csak pusztán politikai híreket közöl a világ minden tájáról. (Az említett számban pl. Ausztriától-Kínáig.) A Tárcarovat vegyes jellegű. Található itt elméleti írás csakúgy, mint szépirodalmi munka — magyar és külföldi szerzőtől vegyesen. A Hírek-rovat (sok szempontból hason-2 Révész Mihály: i. m. 16., A magyar forradalmi munkásmozgalom története. Budapest, 1976. Kossuth 33-38. 3 A szakszervezeti taglétszámra vonatkozóan ld. A magyar munkásmozgalom történetének válogatott dokumentumai — a továbbiakban MMTVD — III. к. szerk. : Erényi Tibor, Mucsi Ferenc, S. Vincze Edit. Budapest, 1955. Szikra 240. (A kötet közli a korabeli magyarországi munkáslapok jegyzékét.) 4Révész Mihály: i. m. 16.