Századok – 1982

Tanulmányok - Erényi Tibor: Politika – hírközlés – agitáció. Magyarországi munkássajtó 1900–1905 199/II

TANULMÁNYOK Erényi Tibor POLITIKA - HÍRKÖZLÉS - AGITÁCIÓ Magyarországi munkássajtó a 20. század első éveiben (1900-1905) 1900 januárjában a különböző újságok találgatták: vajon 1900-ban, vagy 1901-ben kezdődike-e az új század? A pontosabb érvelések szerint 1901-ben, hiszen 1900 még a 19. század utolsó éve. Ugyanez az év viszont, s ez is kétségtelen volt, már nem tartozott a kilencvenes évekhez; a lapok címoldaláról is kiviláglott, hogy az esedékes évszám élén a 18-at 19 váltotta fel. Az emberek többsége - már akiket ez a kérdés foglalkoztatott — úgy vélte, hogy ténylegesen már 1900. január elsejével beköszöntött a remények sokaságát hordozó 20. század. 1900. január 1. a Népszava történetében nem korszakhatár. Tudjuk, hogy a 19. század hatvanas éveinek végén induló munkássajtó legkimagaslóbb orgánuma, 1880-tól a Magyarországi Általános Munkáspárt, 1890-től a Magyarországi Szociáldemokrata Párt központi lapja, 1898 májusáig csak hetenként egyszer, majd ezután már hetenként kétszer jelent meg, ez év júliusától pedig hetenként háromszor. Ez a gyakorlat folytatódott az új század első éveiben is, egészen 1905. április l-ig. Ettől kezdve vált a Népszava napilappá. Az újság szerkesztője a tényleges (elnöki vagy főtitkári tisztség nem volt) pártvezető, Garami Ernő, habár 1905. április 1. előtt nem az ő, hanem tekintettel a sajtóperek veszélyeire - mások: Kardos J., Karczagi J. neve olvasható a lapon. Révész Mihály, a Népszava egykori szerkesztőségi titkára maga is Garamit minősíti szerkesztőnek, a politikai irányvonal meghatározójának. Ily módon a Népszava szerkesztésében a pártvezetőség hatása közvetlenül és erőteljesen érvényesült; a lap minden tekintetben a vezető testület nézeteit képviselte.1 A politikai irányvonalat és általában a lap jellegét illetően az új század első éveiben lényeges változás nem következett be. A szociáldemokrata párt 1890-es Elvi Nyilatkozata 1 E tanulmány részletesebben kidolgozott részlet a készülő Magyar Sajtótörténetnek a szocialista sajtó történetével foglalkozó fejezetéből. A kérdésre vonatkozóan ld. Révész Mihály: A Népszava története. Második kiadás. Budapest, 1945. Népszava Könyvkiadó 15., továbbá Erényi Tibor: Szocializmus a századelőn. Budapest, 1979. Kossuth Könyvkiadó 61-64. Az emlékirat-író szociáldemokrata vezetők közül Weltner Jakab beszámol a korabeli szervező munkáról és a Népszava sajtópöreiről is. Buchinger Manó Garamiról és a Volksstimme szerkesztőjéről, Groszmann Miksáról közöl sok jellegzetes adalékot. Érdekes az a megjegyzés, hogy Szabó Ervin és Garami a szerkesztőségben „nagy politikai vitákat folytattak". Foglalkozik - mint egykori munkatárs - a Világosság c. lap megindításával is. Ld. Weltner Jakab: Milljók egy miatt. Budapest, 1927. A szerző saját kiadása 104-124., továbbá Buchinger Manó: Küzdelem a szocializmusért. I. k. Budapest, é. n. 67. Mindkét szerző szemléletesen érzékelteti az akkori idők mozgalmi- és sajtóviszonyainak légkörét. 1»