Századok – 1982
Történeti irodalom - Hahn István: Istenek és népek. Gecse Gusztáv: Vallástörténet (Ism.: Hont Iván) 170/I
170 TÖRTÉNETI IRODALOM 170 fiai-etnikai átalakulásokról Rákos István ad szépen súlypontozott, jól áttekinthető képet. Szántó Imre az új társadalmi folyamatok csúcspontját, 1848-1849 eseményeit elemzi. Biztos kézzel rajzolja meg a forradalom és szabadságharc szó'regi vonatkozásait, miközben sikerrel ötvözi azokat mind a Tisza-Maros szög történetével, mind pedig az országos léptékű históriának eseményeivel. Bezdán Sándor dualizmus időszakát tárgyaló tanulmánya plasztikusan mutatja be korszakának népességnövekedését, a község társadalmi szerkezetének módosulását. A teljességre törekvés igényével tárja fel a helyi ipar, kereskedelem, mezőgazdaság és településfejlődés történetét. Hegyi András és Székely Lajos közös tanulmányát bőséges adatfeltárás, színvonalas gazdaságtörténeti szintézis és a társadalmi struktúra átfogó elemzése jellemzi. Nagy István Szőreg felszabadulás utáni, 1948-ig tartó történetét tárgyalja világosan tagolt dolgozatban, Szabó István pedig az agrárviszonyok forradalmi átalakulásának menetét tekinti át. Ferenczi Imre két tanulmányát a társadalmi törvényszerűségek erővonalainak ismeretében leszűrt bőséges adatközlésen nyugvó néprajzi hangsúly mélyreható interpretációja jellemzi. Tóth Béla és Dér Endre egy-egy szépírói fogantatású, szociológiai telítettségű irása a történelem változásaihoz igazodó emberi sorsok mozaikszerű felvillantásával sajátos színnel gazdagítja az ízléses bőséggel illusztrált kötetet. E szép együttesben sajnálatos viszont, hogy az önkényuralom és abszolutizmus korát elegendő forrás híján még egy rövidke vázlat erejéig sem sikerült feltérképezni. Természetesen ez nem írható az átgondolt szerkesztői munka rovására,.hisz köztudott: a Tisza-Maros-szög történelmének korántsem másodrendű forrásanyagát őrzik külföldi levéltárakban. Jelen esetben a gyakorlatilag napjainkban is kutathatatlan temesvári, valamint az alig egy éve áttekinthető karlócai levéltárak anyagai jöhettek volna számításba. Mindez érthetően nehézségek elé állította a kutatók egy részét, ám ez gyakorlatilag alig érzékelhető az egyes tanulmányok felépítésében. Általánosan megfogalmazott vélemény, hogy a helytörténeti kutatásoknak a nagyobb tudományos és társadalmi célkitűzések egészéhez kell illeszkedniök úgy, hogy ne csak a történettudomány főbb irányvonalainak megvalósításához nyújtsanak a maguk módján segítséget, hanem szolgálják a helyi lakosság múltjának megismerésére támasztott természetes igényét. Ha e kritériumokkal szembesítjük a Szőreg és népe című tanulmánykötetet, akkor elmondhatjuk, hogy gyakorlatilag mindezen követelményeket és igényeket kielégíti. Kövér Lajos HAHN ISTVÁN: ISTENEK ÉS NÉPEK Minerva Kiadó, Bp., 1980. 346 L GECSE GUSZTÁ V: VALLÁSTÖRTÉNET Kossuth Kiadó,«p., 1980. 255 1. 1980-ban két átfogó igényű, magas színvonalú „népszerű-ismeretterjesztő" vallástörténeti munka jelent meg kiadóinknál. Hahn István - mint erre könyve előszavában utal - szűkebben értelmezett vallástörténetet írt. Célja a vallásfejlődés első nagy szakaszának, azoknak a vallásoknak a vizsgálata, „amelyek a világ jelenlegi vallási képének kialakításához a legnagyobb mértékben járultak hozzá". (10.1.) Nemcsak időben és térben határolja be művét, de a vallásfejlődés általános kérdései, a képzetek kialakulása, a mitológia mellett kevésbé foglalkozik a vallási gyakorlattal: az egyházakkal, a kultuszokkal. Ennek megfelelően műve valóban népek és istenek története, s könyve három része közül egyértelműen a