Századok – 1982

Történeti irodalom - Fügedi Erik: Vár és társadalom a 13–14. századi Magyarországon (Ism.: Csorba Csaba) 153/I

TÖRTÉNETI IRODALOM 153 aktív, honvédő patriotizmust, amely a veszélyeztetettség pillanataiban az osztályellentéteket is háttérbe szorítja, és a szemben álló osztályokat egyesíti a haza védelmében, ebben a vonatkozásban az eseménytörténetre is ad kitekintést a szerző. Egy összegző, záró fejezetben Angelov arra utal, hogy a hivatalos keresztény felfogás, amely a társadalmi gondolkodást alapvetően megszabja, a keleti és a nyugati egyházban azonos, így tehát a középkori bolgár társadalmi gondolkodás a korabeli európai gondolkodásba illeszkedik bele, bár azon belül sajátos egyéni színfoltot képez. A keresztény tanítás alapvető egységének a vonatkozásában persze Angelovnak igaza van. Csakhogy ezen belül az ortodox egyház mégis eléggé sajátos vonásokkal rendelkezik, s ezeket érdemes lett volna már a kereszténység felvétele kapcsán valamiképpen összegezni. Különösen az ideális keresztény vonásait tekintve lényegesen különbözik a világtól való elvonulást, a remeteséget, mint legfőbb eszményt hangsúlyozó pravoszláv felfogás a korabeli nyugati egyházitól, amely éppenséggel a munka fontosságát emeli ki a szemlélődés mellett az ora et labora közismert bencés jelszavával. Istentől rendelt hatalom és feltétlen engedelmesség sem olyan egyértelmű, mondjuk, Aquinói Tamásnál, mint pl. Euthymios, az utolsó bolgár patriarcha esetében. Azt a sajátos ellentmondást sem oldja fel a szerző sehol, hogy egyrészt a korabeli ismert írókat mind igen jeles személyiségekként mutatja be (s így végül is egy sorba kerül Bogomil pópa, a bogomil mozgalom ideológusa és Kozma Prezviter, akinek a bogomilok ellen út, megvetéssel és gyűlölettel teli értekezése a mozgalomra vonatkozó ismereteink fő forrása), másrészt a keresztény tanítást, mint jeleztük, ellentmondásokkal teli, nagyon szimpla gondolatrendszerként ábrázolja, amiből természetesen az következik, hogy jeles személyiségei mind - a bogomilok kivételével - ugyanezt a szimpla eszmerendszert hirdetik. Voltaképpen a patriotizmus az egyetlen mozzanat, amelyben szereplői túlemelkednek az egyházi felfogáson, pontosabban beleillesztik ezt a hazaszeretetet az egyházi jellegű go ndo latre ndszerbe. Kár, hogy a könyvhöz semmiféle illusztráció sem járul, holott a képzőművészeti ábrázolásokról, mint láttuk, szó esik, s ezek megfelelő illusztráció nélkül nehezen érthetőek. Itt nyilván az számított, hogy a könyv egy magas szintű, de mégis széles közönségnek szánt sorozatban jelent meg, ahol a cél az volt. hogy minél olcsóbban lehessen kiadni. Az biztos, hogy Angelov professzor könyve így is igen érdekes, színvonalas reprezentánsa a mai marxista bolgár történettudománynak, ezen belül is az új problematika iránti érdeklődésnek. Niederhauser Emil FÜGEDIERIK: VÁR ÉS TÁRSADALOM A 13-14. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON. ÉRTEKEZÉSEK A TÖRTÉNETI TUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL Új sorozat 82. Budapest, Akadémiai Kiadó. 1977. 223 1. ENGEL PÁL: \ KIRÁLYI HATALOM ÉS ARISZTOKRÁCIA VISZONYA A ZSIGMOND-KORBAN (1387-1437). ÉRTEKEZÉSEK A TÖRTÉNETI TUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL Új sorozat 83. Budapest, Akadémiai Kiadó. 1977. 235 1. Középkori különféle tárgyú történeti feldolgozásaink között kevés olyan akad, amely valamilyen formában ne érintené a várak kérdését. Múlt századi cikkek és tanulmányok után 1905-ben Könyöki József összefoglalással is megpróbálkozott (A középkori várak, különös tekintettel Magyarországra). A kötet O. Piper német vártörténeti kézikönyvének parafrázisa, magyar vonatkozásokkal kiegészítve, függelékben az első várkataszterrel. Az ezt követő újabb összefoglalás, Varjú Elemér