Századok – 1982
Figyelő - Kiss József: Hozzászólás Szolnok megye néprajzi atlasza történeti bevezetőjéhez 123/I
FIGYELŐ 149 Tehéncsordásnak egy tehéntől három poltura, kettőtől egy napi tartás kenyérrel és étellel s egy fél öreg bőr. Ökrök csordásának kettőtől öt poltura, egy kenyér és egy fél öreg bőr. Boíjúpásztornak minden hétén (ha tetszik) egyszeri fejés, ha nem, három borjútól egy véka búza őszig."65 Az állattartó gazdák tehát ez esetben nem legeltethettek ingyen a közlegelőkön, a pásztorok évi conventióján kívül még a községnek is fizettek ezért földbért. Túrkeve községi tanácsa.úgy rendelkezett, hogy az adófizető gazdák „marháiktól földbért adjanak, minden marhától egy máijást, úgy mindazonáltal, hogy az pásztoroké fog harmada lenni. De hogy a pásztoroknak kenyeret adnának szeijekben, meg nem engedtetik, hogy azután négy polturával kielégíttethessenek. De ha külföldiek, akármint egyezzenek a pásztorokkal, a földbér minden marhától egy márjás lészen, mellyel a falunak tartozik a külföldi ember".6 6 Karcagújszálláson 1740-ben a városi tanács úgy határozott, hogy „mostani idő szerint az jó kastásnak egy márjás, az boglyázónak, szénagyűjtőnek nyolc poltura, az asszonynak, a leánynak, úgy az kapásnak hat poltura fizettessék" ti. naponta.6 7 Ez utóbbi szerint tehát egy jó kaszás ember négy napi teljesítményéért kaphatott egy rajnai forintot, női munkaerő pedig hat napi munkával sem kereshetett 120 dénárt (1 r. ft-ot), hanem csak 108-at. A pusztázó és a „szeres" (tanyai) alkalmazottakénál nagyobb fizetést kaptak a szerződéses belső szolgák. Kunszentmártonban 1741-ben a községi szolga évi fizetése 30 r. ft., egy kila őszi és tavaszi vetés, fél mázsa só, fél mázsa hús, fél szalonna, két pár csizma, két szekér fa, két szekér fűtő, két szekér széna, öt icce vaj és tíz font faggyú volt. A helység kocsisának, Kovács Gergelynek 1744-ben szerződésileg járt: 13 r. ft., egész ruha, szűr helyett suba, dolmány helyett debreceni mente, 40 font hús, fél szalonna, 40 font só, 2 pár csizma, 1 véka lencse, két véka köles, egy szekér széna és 12 kila búza kenyérnek. Gondviselésére bíztak négy szíjhámot, egy új szíjgyeplőt szán-kantárostól, egy új nyaklót vasláncostól, két új lógós szíjgyeplőt kantárostól, egy saroglyakötő láncot, négy abrakos-tarisznyát, egy vasvillát és két lógós hámfát karikástól.6 8 Ács Zsuzsannát 1736. április 29-én szerződtették községi gazdaasszonynak a következő évi conventióval: 10 r. ft., hat véka búza, hat font só, tíz font hús, egy bagaria kecele, egy pár új kordován csizma, egy főrevaló, négy rőf bulyavászon (ágynemű) és egy gyolcsvászon ingvállnak való.69 Mennyi volt a fizetése Kunszentmártonban a tanítónőnek, akit a leányok tanítására a község alkalmazott? 1733. május 10-én „megalkudván Lendvay Klára asszonnyal, tanítóasszonynak ilyenképpen conventiója vagyon: az kit olvasni és egyszersmind varrni 65 Sz. Lt. Túrkeve lt. Prot. 1726-1738. 63. Egy véka búza = kb. 30-32 liter, tehát egy pozsonyi méró's földbe kb. két véka búzát vetettek, a pozsonyi köblös földet négy vékásnak hívták. 66 Uo. 62. 67 Sz. Lt. Prot. Oppidi Kardszag. 1736-1752. 71. 68 Sz. Lt. Kunszentmárton lt. Prot. 1733-1785. 4., 8. Egy budai icce = 0,85 liter, egy mázsa = 100 font. 6, Uo. 5-6. - 1744. április 24-én Petruska Anna asszonyt szerződtették községi gazdaasszonynak. Évi fizetése már 13 r. ft., 2 pár csizma, 2 alsó-ingnek való vászon, 2 ingvállnak való gyolcs, 4 rőf (egy rőf = 78 cm) főre való bulyavászon, egy „rása" kötény, fél szalonna és 30 font hús. (Uo. 9.)
