Századok – 1982
Tanulmányok - Bálint Csanád: Az európai dirhem-forgalom néhány kérdése 3/I
8 BÁLINT CSANÁD 3. Jóval nehezebb és bonyolultabb kérdés, hogy mekkora lehetett a dirhem-forgalom értékvolumene.. A sokszor több száz, ezer darabokat is kitevő kincsekről (legnagyobbak: Szovjetunióban Veliki luki: kb. 100 kg, Murom: kb. 40 kg Lengyelországban Dzierznyca: 15 kg, Piaski-Dramino: 11,5 kg)23 a szakirodalom nagy része úgy véli, hogy magas értékük folytán ezek csakis a törzsi-nemzetségi arisztokrácia tulajdonában állhattak.2 4 (A rablásból való esetleges származtatásukkal, vagy hogy kereskedők lettek volna a birtokosaik, majd alább foglalkozom). A keleti szláv és baltikumi osztályviszonyok társadalomtörténeti elemzésén kívül ez a benyomás alakulhatna ki akkor is, ha pusztán a dirhemek hazájában uralkodó ár- és bérviszonyokat néznénk. Ott ui. már az Európában közönséges számba menő, néhány száz darabból álló leletek is tisztes értéket képviselhettek volna: pl. 25 dirhem volt egy házaspár egész havi szerény megélhetése, 1 dirhem pedig egy tyúk, vagy 2-3 kg hús, vagy több napra elegendő búza, vagy fél méter lenvászon ára, továbbá 5000 dirhemért Bagdadban pl. házat lehetett kapni. A mesteremberek fizetése 20-30-40-50 dirhem, a tanítóké 60-70 dirhem, a sorkatonáké 85—100 dirhem körül mozgott, s egy miniszter havi jövedelme 1200 dirhem volt.2 5 Csakhogy még az erre vonatkozó rendkívül kisszámú, hézagos és bizonytalanul általánosítható adatainkból is látszik, hogy Kelet-Európában a dirhem vonatkozásában egészen mások voltak az értékviszonyok. Árulkodó forrásunk Ibrahim ibn Jäqub útibeszámolója,26 mely szerint 965-ben a prágai piacon 1 dirhemért 1 nyestbőrt, vagy 25 db tyúkot, vagy 75 napra elegendő búzát (= kb. fél mázsa), vagy egy lónak 100 napra való árpát (= kb. másfél mázsa)2 7 lehetett kapni. Erre alapozódott az elteijedt felfogás: Prágában — s egész Közép- és Kelet-Európában — meglehetős olcsóság volt, ami megmagyarázná az arabok nagy kereskedelmi érdeklődését. Ez azonban a dolgoknak mindenképpen csak egyik oldala lehetett. Igaz, hogy Ibrahim ibn Jáqub leírásánál kb. 100 évvel korábbi a most említendő forráshely, de mégiscsak elgondolkodtató, hogy a közép-ázsiai forrásokban szereplő „Prémország" közvetlen szomszédságában lakó volgai bolgároknak 2-2,5 dirhemet adtak egy nyestbőrért az arab kereskedők (ld. Ibn Ruszta, Gardizí). Ez azt jelentené, hogy ennyivel drágább lett volna ott a prém, mint az egy évszázaddal későbbi Prágában? 23 Sawyer: i. m. 84-85; St. Suchodolski: Skarb z Zalesia, zespót z przetomu dwóch epok. In: M. Dekówna-J. Rayman-St. Suchodolski: Wczesnosiedniowieczny skarb srebmy z Zalesia. II. Wroclaw 1974,169. 2 *A. Gieysztor: (hozzászólás) in: Moneta e scambi nell'alto medioevo. Settimane di Studio del Centro Italiano di Studi sull'Alto Medioevo. 8 (1961) 518 (e kötet a továbbiakban: Moneta); Ch. Warnke: Die Anfänge des Fernhandels in Polen. Würzburg 1964, lb;Darkevics:i. m. 150, Selirand: i. m. 249. 2 5E. Ashtor: Essai sur les prix et les salaires dans l'empire califien. Rivista degli Studi Orientali 36 (1961) 16-69; Cl. Cohen: rec. E. Ashtor ... Revue Historique 501 (1972) 191-194; Ai. N. Fedorov: О pokupatyelnoj szposzobnoszti dirhema i dinara v Szrednej Azii i szopredelnüh sz neju sztranah v IX-XII w. Szovetszkaja Arheologija 1972. 2. 73-80. 2 'Arabische Berichte von Gesandten an germanische Fürstenhöfe aus dem 9. und 10. Jahrhundert, von G. Jacob. Berlin-Leipzig, 1927, 12-13. 2 7R. Kiersnowski átszámításai nyomán, ld. / Stepková: Agio of Silver in the Commercial Relations between the Islamic East and the Northeast European Countries in the IXth-XIth Centuries. I. Miçdzy'narodowy Kongres Archeologii Stowianskiej. VI. Wroclaw-Warszawa-Kraków 1968, 156-159.
