Századok – 1982

Tanulmányok - Bálint Csanád: Az európai dirhem-forgalom néhány kérdése 3/I

AZ EURÖPAI DIRHEMFORGALOM KÉRDÉSE 7 Nincs alapos okunk kételkedni abban, hogy e helyzet ne lett volna megközelítően azonos másutt is. így e kis táblázatból a régészet számára szerintem az következik, hogy a drachmák megnyugtató módon aligha használhatók föl a kelet- és észak-európai leleteknek a 3.—4. sz.-ra való keltezésére. A bennünket most most konkrétan érdeklő kérdés szempontjából pedig mindez azt jelenti, hogy a szászánidák pénzei valóban minden valószínűség szerint a dirhemekkel együtt és egy időben1

8

kerültek Európába. A dirhemek Európába özönlése leállt az ezredforduló táján — ennek részletezése nem tartozik bele jelen témakörbe. Okáról gyakran esik szó, s e tekintetben semmi vita nincs a szakirodalomban. Röviden csak annyit róla, hogy a közép-ázsiai pénzek szállításához részben kedvezőtlenné váltak a politikai viszonyok (a kijevi Szvjatoszláv megszüntette a volgai bolgárok, majd a kazárok uralmát, akik az arabok egész európai kereskedelmét irányították és továbbították), továbbá az Európa és a Kalifátus közé újonnan betelepült népek nem vállalták a közvetítő szerepét, de még csak nem is támogatták e kapcsolatokat (a sztyeppére Közép-Ázsiában a szeldzsukok, a Volgától nyugatra a kunok nyomultak be). A lényeges változás azonban magában a Kalifátusban ment végbe. Az Európával folytatott kereskedelemben döntő szerepet játszó szamanida dinasztia hatalmát ui. a 10. sz. legvégén megdöntötték a ghaznavidák, s az utóbbiak érdeklődése az elkövetkezőkben inkább Ázsia felé irányult. Ezenkívül a híres közép-ázsiai bányák az „ezüstláz" következtében, ill. elmúltával bezárultak; végezetül a rendelkezésre álló nemesfémmennyiség egy részét immár a Kalifátus belső forgalma igényelte.19 2. A pénzeken feltüntetett városnevek egyértelműen jelzik a dirhemek származási helyét. Ezek összevetése igen világos képet tár elénk. A Szovjetunió európai felében találtaknak nagy része, a lengyelországiaknak kb.60%-a,skandináviaiaknak mintegy 90%-a a Kalifátus szamanida tartományában készült.2

0

(Hasonló megoszlást enged sejteni a kisszámú magyarországi dirhem-anyag verdehely szerinti megoszlása is.2

1

) Következésként az európai dirhem-forgalom túlnyomó hányada valamennyi területen, valamennyi népnél egységesen a szamanidákkal bonyolódott le.2

2 "Ld. 15.16. j. "Pl. Markov: i. m. ii-iii; Blake: i. m. 309-310:7. A. Davidovics: Iz oblasztyi denezsnogo obrascsenija v Szrednej Azií XI-XII w. Numizmatika is Epigrafika 1960. 115-117; M. Dekówna: Stan badari nad górnictwa srebra i tzw. krzyzysem srebra w Azji s'rodkowej. Aichaeologia Polski 16 (1971) 483-502. - Tévedés egyébként, hogy a besenyők megjelenése a 10. sz. elején a dél-orosz sztyeppéken megszakította volna az erdős sztyeppén lakó szlávok és az arabok közti kapcsolatokat (ld. I. I. Ljapuskin: Szlavjane Vosztocsnoj Evropü nakanune obrazovanija drevnerusszkogo goszudarsztva. Materili i isszledovanija po arheologii 152 [1968] 152-153.), hiszen az erdős sztyeppetol északra köztudottan szép számban vannak dirhem- és egyéb közép-ázsiai eredetű leletek. J0Blake: i. m. 294-295; Darkevics: i. m. 149; T. Lewicki: Le commerce des Samanides avec l'Europe orientale et centrale à la lumière des trésors de monnaies coufîques. /«. Studies Miles 232 (továbbiakban: Lewicki 1974); U. S. Linder-Welin: Spanish-Umaiyad Coins Found in Scandinavia. Numismatiska meddelanden 30 (1966) 15; Cl. Cahen: Quelques problèmes concernant l'expansion économique musulmane au Haut Moyen âge. Settimane di Studio del Centro Italiano di Studi sull'alto Medioevo. Spoleto, 1965,1. 408. 2 l

tiartha: i. m. 154. nyomán J1

Már G. Jacob felhívta a figyelmet a szamanidák kiemelkedő kereskedelmi szerepére. Der nordisch-baltische Handel der Araber im Mittelalter. Leipzig, 1887, 46, 98-99.); ld. még Lewicki 1974. 220. Kétségbe vonja mindezt Bauer 1926. 266-26 /.