Századok – 1982

Folyóiratszemle - Ribakov; B. A.: A Kijevi Oroszország előtörténetének új koncepciója 1349/VI

FOLYÔIRATSZEMLE В. A. RIBAKOV: A KIJEVI OROSZORSZÁG ELŐTÖRTÉNETÉNEK UJ KONCEPCIÓJA (Tézisek) Készülő monográfiája űj eredményeit adta kézre, tézisekbe foglalva az akadémikus szerző. Fő célkitűzése annak igazolása, hogy 2-3 évezredes előtörténet előzte meg a keleti szlávok államának megalakulását. A téma eddigi historiográfiája (V. P. Susarin a polgári, V. V. Mavrogyin a szovjet történeti irodalmat dolgozta fel monografikus igénnyel) csupán a Kijevi Oroszország 9. századi létrejöttének körülményeit vizsgálta. A rendelkezésre álló, különböző jellegű fonások komplex feldolgozására van szükség, amit pl. az archeológiai leletek korszerű módszerekkel történő differenciált vizsgálata is lehetővé tesz. A korszerű régészeti módszerek segítségével a települési rend, az életmód, a gazdálkodás, a társadalmi szerkezet időben és térben kiterjedt képét rekonstruálhatja a tudomány. Nagy lehetőségek rejlenek a nyelvészeti kutatásokban is. Ezzel egyidejűleg össze kell kapcsolni az eddig elkülönítve kezelt problémákat: a szláv eredet, a szláv törzsek széttelepülése, törzsszövetségeik, a szláv-szkíta kapcsolat, a szarmata, hun, avar hódítás jelentősége, a vallási nézetek fejlődése, periodizációs problémák stb. Elsőként a szláv eredet kérdéséről fejti ki álláspontját. Az i. e. 2. évezred kezdetére datálja a szlávok nyelvi elkülönülését az indoeurópai nyelvcsaládból. Az i. e. 17-15. században a Dnyepertől az Oderáig húzódó lombos erdősávot népesítették be a nomád állattenyésztő ún. előszláv törzsek, akiknél a vagyoni differenciálódás kezdetei is jelentkeztek. Ribakov erre a korra vezeti vissza az állattenyésztéssel kapcsolatos kifejezések hasonlóságát az orosz, ukrán és belorusz nyelvben. Az i. e. 2. és 1. évezred fordulójára — a régészeti leletek tanúsága szerint - elkülönültek a nyugati szlávok és a keleti szláv törzsek. Ez utóbbiakon belül mintegy 10-15 vérségi közösség, ül. dialektus különböztethető meg. Az i. e. 10-7. század folyamán - a földrajzi körülmények miatt is - a Dnyeper középső folyása körül a földművelés lett a fő foglalkozásuk. Vaseszközeik maradványai igazolták ezt, ill. a gorogyiscsék feltárása, amelyek mintegy védelmi vonalat képeztek dél-kelet felé a nomád törzsekkel szemben. A védekezés kényszere államkezdeményt hívott életre, megjelent a fegyveres kíséret, a druzsina. Mindezt a 12. századi évkönyvekből és a 20. századig fennmaradt népi legendák vizsgálata alapján következteti ki a szerző. Mindkettő visszatérő eleme a délről támadó gonosz, aki leánytúszokat szed. A legendákban vele szemben áll a kovács, aki ekét készít a szántóvetőknek. Külön tézisben fejti ki az i. e. 6-4. századi szkíta-szláv problémát, amely koncepciójának fontos láncszeme. Rámutat, hogy Hérodotosz (i. e. 5. sz.) a szkíták között szlávokat is említ, amit a történetírás figyelmen kívül hagyott. A fél évezreddel későbbi Plinius-levelek alapján kezdtek róluk beszélni. Hérodotosznál Szkítiában különböző törzsek éltek. A nomádok, akiknek nem voltak városaik és a földműves szkíták, akik Ribakov szerint tulajdonképpen a keleti szlávok elődei voltak. A Dnyeper-Dnyeszter-Bug határolta területet népesítették be. Földművelésük fejlettségét mutatják a görög írásos források, az archeológiai leletek, amelyek között a csereértéket képező görög eredetű edények, érmek, kerámiák nagy számban fordultak elő. A feltárt település- és lakástípusok társadalmi viszonyaikba nyújtanak betekintést. A szétszórtan elhelyezkedő apró házak alaprajzai az erdei tisztásokra szorítkozó alkalmi földművelésre utalnak. A nagyméretű lakóépület-maradványok a nagycsalád összefogását igénylő égetéses-irtásos földművelés rendszeressé válásáról tanúskodnak. Az erődítményekre utaló leletek pedig az államkezdemény védelmi funkcióját igazolják. Legendáikat - amelyek az eke-ünnepet is említik, mint a földművelés bizonyságát - az i. e. 2. évezred közepéig vezeti vissza Hérodotosz. A Dnyeper lányának és Zeusznak a nászából született az első földműves szkíta, Targitai, akinek neve termést, termékenységet jelent, fiai pedig ekét kaptak az égből (i. e. 10-7. sz.). Analo-