Századok – 1982

Történeti irodalom - Soboul; Albert: Comprendre la Révolution. Problémes politiques de la Révolution française (1789–1799) (Ism.: Hahner Péter) 1346/VI

1346 TÖRTÉNETI IRODALOM 1346 Élni, s polgárként érvényesülni akar. De konzervatív ítéletével szemben, tetteiben megmarad márciusi fiatalnak. Fiatal mesterként a Bach-korban a Tudományos Akadémiával magyar építészeti zsebkönyvet akar kiadatni Nagy összeg jutalmat tűz ki Szeged történetének megírására. Az árvíz után idó't és pénzt nem kímélve megmenti a vár középkori faragott köveit. 5000 kötetes könyvtárát a szegedi iparos ifjaknak, a börtön foglyainak, s az építészeti albumokat a Somogyi Könyvtárnak ajándékozza. Az önéletrajz második fele sokkal elnagyoltabb: a könyvben 100 lap az első 16 év, 200 oldal a 16-27 évek közötti időszak eseményei, s 27-60. évig már csak 150 oldal. S konzervatívra fordult értékelése miatt sok az ellentmondás. Lembergben vándorlegényként dolgozott az érseki palota építkezésénél: „nem nézhettem el azon kegyetlenséget, hogy lassabban dolgozó munkatársaimat bottal ütötték-verték" (164) - írta -, de az tetszett neki, hogy naponta háromszor egy előimádkozó után a négyszáz munkás utána mondta az imát. Vagy: idézi Kossuth mondását: Csak azok tarthatják fenn büszkén fejőket, akik maguk szerezték vagyonukat. De Kossuthot elmarasztalja a szabadságharc bukása miatt. Bevezető soraiban emlékezteti gyermekeit, hogy a vagyonos ember kétszeresen hasznos a társadalomnak, először mert adót fizet, másodszor mert nem szorul arra, hogy felebarátja vagyonát lopás vagy csalás útján elidegenítse. Ugyanakkor leírja szomorú tapasztalatát egy téglagyárral kapcsolatban, ahol ügyvédi ravaszsággal kiforgatták pénzébő'L A Bach-korszak kárhozatos katonarendőrsége szerinte nem volt olyan elviselhetetlen. Attól függött, hogy minő emberek vezették, ami most is így van (336) — írta —, ami a kiegyezés utáni időszak kritikájaként elfogadható, de még sem tehető egyenlőségjel a kettő közé. Végül említsük meg Wöber György személyét, aki 1848-ig a szegedi konzervatív párt feje volt, s Kováts úgy ír róla, mint mérsékelt emberről, kinek ő nagy tisztelője volt. (355) A jegyzet apró tévedései közül egyet tartok szükségesnek helyesbíteni. Az újszegedi százlábú fahíd ártéri átfolyó híd volt, egy 3 km hosszú töltésen, de hossza párszáz méter, nem 1500 m volt. Giday Kálmán ALBERT SOBOUL: COMPRENDRE LA RÉVOLUTION PROBLÈMES POLITIQUES DE LA RÉVOLUTION FRANÇAISE (1789-1797) Paris, 1981. Maspero. 380 1. MEGÉRTENI A FORRADALMAT A francia forradalom politikai problémái (1789-1797) 1982 őszén elhunyt Albert Soboul, a Sorbonne forradalomtörténeti tanszékének vezető tanára, az Annales historiques de la Révolution française című folyóirat szerkesztője, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. Életműve nem ismeretlen a magyar olvasók előtt sem. Már 1949-ben kiadták hazánkban A francia forradalom története című monográfiáját, amelynek későbbi, bővített változata 1963-ban, majd 1974-ben jelent meg. Több dokumentum-gyűjteményt állított össze, ezek közül a XVI. Lajos perét, valamint Saint-Just beszédeit és beszámolóit ismertető köteteket valamennyi magyar könyvtár polcain megtalálhatjuk. Sajnálatos, hogy azok közül a művei közül, amelyekkel a nagy francia forradalom népi mozgalmainak világszerte elismert szaktekintélyévé vált, még egyet sem olvashattunk magyarul, de talán mire e sorok napvilágot látnak, a Kossuth Kiadó jóvoltából kapható lesz Mouvement populaire et Gouvernement révolutionnaire en Г an II (Népi mozgalom és forradalmi kormány a második évben) című kötete. Soboul Georges Lefebvre tanítványa volt, s történetírói munkássága abba a vonulatba illeszkedik. amelyet leggyakrabban társadalomtörténeti iskolának neveznek. E tradíció képviselői szerint a nagy francia forradalom gazdasági eredetű társadalmi forradalom, pontosabban polgári forradalom volt. Soboul bármikor kész volt síkra szállni e hagyomány védelmében, írásai azonban - mint Georges Lefebvre-é — bizonyos értelemben túlmutatnak a polgári forradalom elméletén. Ahogy Lefebvre bebizonyította, hogy létezett egy eredetét és céljait tekintve specifikusan paraszti jellegű forradalmi áramlat, úgy vont le Soboul hasonló következtetéseket a párizsi sans—culotte-ok mozgalmát vizsgálva a városi néptömegek tevékenységéről. Európai és amerikai történészek máig vitatják, vajon beilleszthe-