Századok – 1982

Beszámoló - Beszámoló Spira György „Széchenyi és a forradalom” című értekezésének vitájáról 1298/VI

1306 BESZÁMOLÓ Tegyünk szóvá még néhány részletkérdést. Nem tudunk egyetérteni azzal az interpretációval, amelyet Spira Széchenyinek a nádori teljhatalmat illető javaslatáról ad. Véleményünk szerint nincs szó itt arról, hogy Széchenyi megtagadja politikai múltját, hisz javaslatával tulajdonképpen az Ausztriával való közösséget kívánja (rugalmasabb, elfogadhatóbb formában) fenntartani, s javaslata épp azért elfogadható Batthyányék, Kossuthék számára, mert ők sem akarnak szakadást. Akkor már nincs egyetértés köztük, amikor Széchenyi tiltakozik a királyi kézirattervnek a kormány azonnali felállítására és Batthyány miniszterelnöki kinevezésére vonatkozó pontokkal való kiegészítése ellen — itt Széchenyi fenntartott régi koncepciója és Batthyányéké már összeegyeztethetetlen. Nem fogadjuk el azt sem, hogy a Habsburgok 1848. március 15. tájban „ha akarnának, sem tudnának számottevő ellenállást tanúsítani". Mi más Kolowrat miniszterelnöki kinevezése, ez a nem utolsó manipulációs húzás, mint a legfelsőbb kormánykörök ellenállási képességének jelzése? Kolowrat 1848. március 15-i engedékenységének véleményünk szerint aligha elhanyagolható oka az is, hogy Metternichen aratott győzelmét akaija véglegessé tenni. Windischgrátz és Széchenyi 1848. március 15-i beszélgetése kapcsán szólni kellett volna arról, hogy a herceg már ekkor a Habsburg-birodalmi reakció egyik feje, s arról is, hogy milyen társadalmi-politikai bázisról az. Bővebb interpretáció lett volna szükséges a Mi lesz belőlünk magyarokból? című cikkhez, amelynek főbb gondolatait Spira 3 1/2 oldalon át idézi. Széchenyi katasztrófához vezető kettős látásmódjának talán itt érhetjük tetten a legpregnánsabb megfogalmazását: „Mi lenne belőlünk egyéb ... mint dicső nemzet, melly hamvaiból kiemelkedve, mikor egész Európa bomladozik, az emberiség díszére .. . fog állni most a rend, béke és szabadság fölött őrt..." A vármegyei reform kérdésénél érdemes lett volna határozottan utalni rá, hogy 1848 április elején a korábban oly élesen vármegye-ellenes Széchenyi ragaszkodik Kossuthtal szemben a vármegye meglévő struktúrájának nem vagy alig változtatásához. Kübeck udvari kamaraelnök jellemzésére találóbb a „konzervatív" szó, mint a „rosszindulatú". Széchenyi főispánjelöltlistájának értékelésénél ne feledkezzünk meg arról, hogy az általa borsodi főispánnak javasolt Vay Miklós erdélyi királyi biztosságig vitte a forradalom és szabadságharc alatt. * Kritikai észrevételeimnek végére érve, ismételten le szeretném szögezni, hogy ezek egy magas színvonalú, igen fontos mű állításai kapcsán elhangzott észrevételek (részben évtizedes viták folytatásai), de semmiképpen nem tekintendők a munka értéke megkérdőjelezésének. Nyomatékkal kérhetem a bírálóbizottságot, hogy az előttük fekvő munka alapján javasolja a Tudományos Minősítő Bizottságnak Spira György számára a történettudományok doktora tudományos fokozat odaítélését. Vörös Károly opponensi véleménye 1. Nem érezzük túlzásnak kimondani azt, hogy a magyar történelem egyik legellentmondásosabb alakja — ha éppenséggel nem a legellentmondásosabb — Széchenyi István. Ellentmondásos emberi és politikai vonatkozásokban egyaránt, amit még fokoz az a körümény, hogy (részben ezen emberi és politikai ellentmondásainak okaként is) ellent-