Századok – 1982
Történeti irodalom - Andics Erzsébet: A nagybirtokos arisztokrácia ellenforradalmi szerepe 1848–50-ben (Ism. Mérei Gyula) 1238/VI
BATTHYÁNY ÉS A HONVÉDELEM 1848-BAN 1247 szerinte a horvát sereg nem lehet több 35—36 000 főnél, de ebből legfeljebb 10 000 ember az, akik a határőri ezredekből kerülnek ki. A többi kevésbé értékes elem, öreg vagy fiatal népfelkelő.9 1 (A nádor idézett szeptember 18-i levele Jellasics seregét 50 000 emberre becsülte.) Másnap este már Fehérvárról, a magyar tábor központjából kelt Csányi jelentése, amely megnyugtató képet adott a magyar sereg rendezettségéről. A jobbszárny a Balaton északi oldalán, a Keszthely—Veszprém útvonalat fedezte, a sereg javából szervezett centrum Lepsénynél helyezkedett el, míg a balszárny a Duna irányában húzódott. Még fontosabb volt azonban a Csányi leveléből sugárzó, a sereg legénységi és tiszti állományának hangulatára alapozott optimizmus, amely hangsúlyozta: „én a csatát, jóllehet számban kevesebbek vagyunk, okosan vezetve nem hihetem szerentsétlen kimenetelűnek .. ,"9 2 Szeptember 21-én délután került sor a nádor kísérletére, hogy a Balatonon, a Kisfaludy-gőzösön találkozzék Jellasiccsal.9 3 Ennek kudarca és a királytól érkezett figyelmeztetés véget vetett István nádor békítő és seregvezéri tevékenységének: szeptember 22-én éjjel visszatért Budára, majd szeptember 23-án titokban Bécsbe távozott, s rövidesen lemondott nádori tisztéről.94 A nádor távozása szerencsére nem okozott nagyobb feltűnést, mivel Jellasics visszautasító magatartása után Bécsbe utazása természetesnek tűnt. Batthyány pedig folytatta a lehetőséghez mérten a sereg ellátását: szeptember 22-én vezérkari tiszteket, másnap lőszert, 24-én pedig újabb üteget indított útnak.9 5 A vezérkari tisztek által kidolgozott új védelmi terv — mint ezt Csányi szeptember 24-i jelentéséből tudjuk — 13 767 fővel (és ebből 1864 lovassal) számolt.9 6 A kormánybiztos ekkor még Lepsénynél várta az első nagyobb összecsapást, de mint tudjuk, a magyar sereg Székesfehérvárt is feladta harc nélkül. A létszámban alig növekedett sereg végül Pákozdnál elfogadta a csatát, és megállította a horvát erőket. A siker elsősorban a tábor legénységének és tisztjeinek, valamint a fáradhatatlan kormánybiztosnak, Csányi Lászlónak köszönhető. A sereg felkészítésében azonban, mint láttuk, Batthyánynak és katonai tanácsadóinak is nagy része volt. Külön érdemes kiemelni, hogy a pákozdi csatában részt vevő magyar erők mintegy 60%-a vagy honvéd volt, vagy frissen beállott önkéntes nemzetőr. Mindkét csoportot Batthyány erőfeszítései állították a zászlók alá. Ezért tekinthetjük a pákozdi győzelmet Batthyány személyes sikerének is. Pákozd, majd a bécsi októberi felkelés együtt biztosították azt az időt, amire feltétlenül szükség volt ahhoz, hogy új zászlóaljakat lehessen kiállítani és felfegyverezni. Ezek voltak azok a zászlóaljak, amelyeknek szervezése Batthyány ügyvezető miniszterelnökségének első napján megkezdődött. Szeptember 13-án adta ki Batthyány a rendeletet, amely „részint a már felállított 10 honvéd zászlóalj hiányaik (sic) kipótlása, részint új honvéd zászlóaljak alakítására" elrendelte a toborzást, és meghagyta, hogy a sorezredi hadfogadók (amelyek már az első honvédzászlóaljak toborzásánál is szerepeltek) az újoncokat négy gyülekezőhelyre: Pestre, Debrecenbe, Szegedre és Pécsre szállítsák.9 7 "KPzA 1848 : 101. 9 2 Uo. 9 3 KPzA 1848 :61 ;PapD. II. 52-53. 9 * Károlyi Á. i. m. I. 116-121. "Mein 1848 : 724, 740, 746, 755; ONöHt 1848 : 3931. 9 6 Mein 1848 : 783. 91 Közlöny 1848. szept. 15. 7 Századok 1982/6
