Századok – 1982
Történeti irodalom - Andics Erzsébet: A nagybirtokos arisztokrácia ellenforradalmi szerepe 1848–50-ben (Ism. Mérei Gyula) 1238/VI
1238 URBÁN ALADÁR melyekben a szabályszerű lépésektől eltérni okvetlenül szükség, hogy a késedelem, vagy hosszas fontolgatás szülte kipótolhatatlan kár veszélye elő ne törjön."3 6 Batthyány személyisége kevéssé ismert az utókor előtt. Ez a nyilatkozat azonban jól érzékelteti, hogy többre becsülte a gyors és határozott, jóllehet szabálytalan lépéseket, mint az aggályosan szabályos, a felelősség vállalását nem igénylő, de lassú és a késedelem következtében a veszélyt tovább növelő intézkedéseket. A nemzetőrség és honvédség szervezője A gyors elhatározás, a törvényes formák rugalmas kezelése nemcsak akkor jellemezte Batthyány magatartását, amikor a székely katonákat kellett segítségül hívnia. Ugyanezt figyelhetjük meg eljárásában, amikor május 15—16-ának éjjelén az önkéntesek (a honvédek) toborzásáról rendelkezett. Ennek megértéséhez azonban emlékeztetnünk kell a bevezetésben már idézett meglepő hírre, hogy a nemzetőrség országos szervezésének feladatát Batthyány magára vállalta. Ennek érdekében szervezte meg április 20-a után Batthyány az Országos Nemzetőrseregi Haditanácsot, amely közvetlenül az ő irányítása alatt állott.3 7 Ennek a hat osztályra tagolódó hivatalnak a feladata volt azután, hogy a márciusi napokban létrejött nemzetőri alakulatokat az 1848 : XXII. tc.-kel összhangba hozza, és megszervezze azokat ott, ahol még nem alakultak meg. A Tanács gondja volt a fegyverek beszerzése és szétosztása, a szabályzatok és kiképzők biztosítása, az őrnagyok és parancsnokok, valamint segédtisztjeiknek a kinevezése. Feladatköre jelentősen bővült, amikor Batthyány a Tanácsra ruházta az önkéntesek toborzását és szervezését is. Az önkéntesek toborzásának gondolata először az április 26-i minisztertanácsi ülésen merült fel határozott formában, amikor vagy „mozgó nemzetőrség" szervezését, vagy „egy önkénytes őrsereg" kiállítását mérlegelték.3 8 Majd május 2-án a Batthyányt helyettesítő Deák Ferenc intézkedett, hogy a Haditanács sürgősen gondoskodjon egy 1200 főnyi „rendes nemzetőrseregi részleg" felállítási tervezetének kidolgozásáról.3 9 Az előkészületek tehát a nemzetőrség keretében, vagyis a miniszterelnök illetőségi körén belül folytak. Ma már tudjuk, hogy sem a szabályzatok, sem a toborzási utasítások nem voltak még készen május 15-én este, amikor megszületett a döntés: haladéktalanul meg kell kezdeni az önkéntesek toborzását. Batthyány első lépése ekkor az volt, hogy a Nemzetőrségi Haditanácshoz már korábban kinevezett Baldacci ezredest még ezen az estén kinevezte a Tanács elnökének, és felhatalmazta „úgy az állandó, mind a rendes nemzetőrség rendezésénél előjöhető kérdések" intézésére.4 0 A kissé nehézkes fogalmazás mai nyelven azt jelenti, hogy az ezredes nemcsak a törvény értelmében már szervezés alatt álló (vagyis állandó) nemzetőrség ügyeivel fog foglalkozni, hanem valami mással is: „a 3 6 Mein 1848 : 249. 3 7 Az első értesítés a Haditanács megszervezéséről a Pesti Hírlap 1848. ápr. 23-i számában jelent meg. A szervezés részleteire 1. Urbán Aladár: A nemzetőrség és honvédség szervezése 1848 nyarán. Bp. 1973.49. és köv. 3 "KLÖM XII. 71. 39 HNI 1848 : 93. 4 °HNI 1848 : 171.
