Századok – 1982
Urbán Aladár: Batthyány és a honvédelem 1848-ban 1229/VI
1232 URBÁN ALADÁR A kormány számára természetesen a Budán székelő főhadparancsnokság engedelmessége volt a legfontosabb. Ezért ugyancsak április 16-án a budai „főhadi kormány" külön utasítást kapott, amelyben Batthyány értesítette: a minisztérium bizottságot nevezett ki a budai fegyvertár megvizsgálására, ezért tegye meg a szükséges intézkedéseket, hogy a nevezett bizottság „haladék nélkül", már 18-án délelőtt tíz órakor megkezdhesse működését.5 Mint az várható volt, Lederer lovassági tábornok, a budai főhadparancsnokság vezénylő tábornoka azonnal tiltakozott. Április 17-én kelt levelében közölte, hogy semmiféle utasítást nem kapott, hogy az új törvényeknek vagy a magyar minisztériumnak engedelmességgel tartozik. Bejelentette, hogy másnap Bécsbe utazik, hogy ott nyerjen felvilágosítást, s egyben kérte, hogy addig a kitűzött vizsgálatot halasszák el.6 Lederernek ezzel a válaszával a kormány elégedett lehetett, hiszen a tábornok bécsi útját követően várható volt, hogy viselkedése világos képet ad az udvar és a bécsi kormánykörök manővereiről. Batthyány tehát még aznap közölte Ledererrel, hogy „reménylett hova hamarábbi visszatéréséig" a vizsgálatot elhalasztotta.7 Pillanatnyilag nem tudjuk pontosan, hogy Lederer hány napig maradt Bécsben. Április 22-én helyettese, Boyneburg altábornagy jelentette Battyánynak: Lederertől Bécsből vett értesítést, hogy a királytól nyert tájékoztatás szerint nincs akadálya a fegyvertár megtekintésének. Jelezte azonban azt, hogy a szükséges kimutatások elkészítése 5—6 napot igényel.8 Lederernek ez a válasza, amely enged a fegyvertár megvizsgálásának kérdésében, de nem reagál a minisztérium szélesebb körű követelésére, lehetett az alapja Kossuth kifakadásának az aznapi minisztertanácson. Széchenyi naplója szerint Kossuth kijelentette: „Lederer uram ne tréfázzon .. ."9 Mindenesetre még április 22-én Batthyány újabb körlevéllel fordult a főhadparancsnokságokhoz. Ez nemcsak megismételte a hivatkozást a „közelebbi országgyűlésen alkotott" törvényekre, hanem tételesen felsorolta mindazokat a katonai hivatalokat, amelyek — mint a rendelkezés mondja — „egyenesen a magyar hadügyi ministertől függvén, mind a bécsi hadi ministerium, valamint az ottani úgy nevezett udvari hadi tanács és más bármi nevű ausztriai hadi hivatal alól fölmentve, a törvény tellyes értelmében egészen függetlenül e folyó év május 1-ső napjától kezdve a magyar felelős hadi ministertől és ennek útján fogják venni parancsolataikat ..." A rendelkezés egyben azt is meghagyta, hogy a főhadparancsnokságok az eddigi kétfejű sasos pecsét helyett a magyar címert és — a császári szót kihagyva - magyar köriratot használjanak.1 0 A körlevél egész fogalmazása, a hazai katonai hivatalok új alárendeltségi viszonyának kezdetére és a Magyarországon állomásozó katonai alakulatok és hivatalok pecséthasználatára vonatkozó egyoldalú rendelkezések mutatják, hogy Batthyány a helyzet kiélezésére törekedett, mivel csak ennek révén remélhette, hogy a másik felet tárgyalásra 5 HNI 1848 : 3. 6 HNI 1848 : 6. 7Uo. 'HNI 1848 :53. 'Érdemes megemlíteni, hogy Széchenyi épen az ápr. 22-i minisztertanács után tartotta szükségesnek feljegyezni naplójában, hogy „konferenciáink mindinkább rebellió színezetét ölti. Van-e itt lojalitás? B. Lajos bursikóz bandita." 1 °HNI 1848 : 34.
