Századok – 1982
Varga János: Batthyány és a jobbágyfelszabadítás 1193/VI
BATTHYÁNY ÉS A JOBBÁGYFELSZABADÍTÁS 1219 felett. Almásyé mellett a tanácskozáson résztvevő 60 fő közül 32, Vayé mellett 28 foglalt állást. A konferencia határozatává mégis Vay indítványa emelkedett, mert a többség belátta, hogy a kérdés hivatalos főrendi tárgyalásán az ellenzék Vay oldalára állva, űgyis megbuktatná Almásy javaslatát.10 4 A főrendű konzervatívok tehát, akik alig negyedéve a földesurak semmiféle kényszerítéséről sem akartak hallani, most - a rendek határozatában kifejeződő közvélemény nyomására - elvben elfogadták a részlegesen kötelező örökváltság eszméjét. A nép előtt nem merték magukra venni az egyértelmű elutasítás ódiumát,1 o s ugyanakkor számíthattak arra is, hogy a részleges kötelezés törvényesítésének meghiúsításához még mindig szolgáltathat fogódzókat nekik a választmány majdani konkrét tervezete.10 6 E lehetőség biztosítását Vay bele is fogalmazta a rendeknek adandó válaszüzenet tervezetének szövegébe, amelyet első felszólalóként olvasott fel a főrendi tábla 1848. február 3-i ülésén, amikor annak elnöke a kérdés megtárgyalását napirendre tűzte. Vay elfogadásra ajánlotta az országos választmány kiküldését egy „kimerítő és részletes", egyúttal olyan törvényjavaslat előterjesztése végett, amelynek tárgyában azonban a főrendek fenntartják maguknak a végelhatározás jogát. A választmány fő feladatát az engedőleges törvény mellett létező egyéb akadályok elhárításán kívül oly módok és eszközök feltárásában jelölte meg, amelyek az önmegváltást az ezt kívánók számára a földesúr teljes kármentesítésével teszik lehetővé; figyelmébe kívánta ajánlani olyan részrehajlatlan bíróság alakítását, amely minden egyes esetben igazságosan állapítja meg a földesurat illető kárpótlás mennyiségét; ha mindez megtörténik, akkor a főrendek nem ellenzik kötelező törvény tervezését oly esetekre, amikor a földesúr a neki tökéletes kárpótlást adni kész és képes jobbágyot megváltási szándékában akadályozza. Az ügy tárgyalása a főrendeknél viharosabbnak bizonyult, mint amilyennek az előkonferenciák után ígérkezett. Már az első nap 18-an szólaltak fel, másnapra pedig 32 szónok jegyeztette magát elő. A vita kétnapossá dagadásának fő oka az volt, hogy a konzervatívok egy része nem tartotta magát az előzetes megállapodásokhoz. A választ-104 A konzervatívok tanácskozásait megörökítő 1847. január 20-án, 21-én és 22-én kelt rendőrjelentéseket 1. MOL, Takáts-hagyaték, F. 75. No. 11. 191 /с. és 11. 192/b. 105 Hiszen mind a kormány mind a konzervatívok egyre inkább tartottak attól, hogy a liberálisok „népszerű" javaslataikkal fokozatosan maguk mellé állítják a tömegeket. Amikor 1848. jan. 8-án a kerületi ülésen az ungi Bernáth Zsigmond bejelentette, hogy indítványozni készül a népképviselet bevezetését, az erről hírt adó — és a konzervatív vélekedést pontosan tükröző — rendőrjelentés az alábbi kommentárt fűzte hozzá: „Hogy az ellenzéki párt az eddig még teljesen nyugodt és a politikába avatkozástól messze álló néposztályokat, nevezetesen a békés parasztságot is mozgásba hozni kívánja, már régen nem titok többé. Ha e frakció a jelen körülmények közt még nem is reménykedhet ezen eszme keresztülvitelében, e manifesztáció által mégis eléri azt a szándékát, hogy népszerűsíti magát, és új gyúanyagot vet az országba, amelynek módja van zavarokat támasztani a kormány számára." (MOL, Takáts-hagyaték, F. 75. No. 11. 181/d.) 106 Hogy a konzervatív tábornak mennyire nem volt ínyére az, amibe kényszerből és megtévesztésül belement, azt az is tanúsítja, hogy szócsövük - a Budapesti Híradó - épp e napokban (1848. jan. 18.) fejtette ki, hogy a kívánatos örökváltság tárgyában jelenleg csak „átmeneti középééi" hirdethető meg. Mivel pedig az örökváltság ellenkezik a tulajdon szentségének eszméjével, következésképpen erőszak lenne a földesurat úrbéres birtokának törvénnyel is korlátozott eladására bírni, örökváltság helyett az örökbérlet bevezetése kínálkozik legjobb megoldásnak; arról kell tehát törvényt hozni, hogy a jobbágy a dézsma helyett egyszer s mindenkorra megszabott és változatlan mennyiségű gabonát, egyéb terhei helyett pedig ugyancsak meghatározott és állandó összegű pénzt fizessen.
