Századok – 1982
Varga János: Batthyány és a jobbágyfelszabadítás 1193/VI
BATTHYÁNY ÉS A JOBBÁGYFELSZABADÍTÁS 1197 ben végezni kell, különben semmit sem tettünk, semmit nem hárítottunk el"; az úrbéri viszonyokból való kibontakozás, éspedig „általános országos váltság" útján, „a kérdések legfontosabbika, legszükségesebbike", vele pedig elválaszthatatlan kapcsolatban van a közadózás kérdése.1 6 E hitvallás Kossuthnak nem pusztán önszántából eredt megnyilatkozása volt. Pesti liberális társainak többsége a legfőbb teendőt illetően osztotta az ő véleményét. Nyáry Pál például a már említett megyegyűlésen ugyancsak kifejtette, hogy ha az ellenzék nagyobb sikerrel akar fellépni, magához kell a népet csatolnia; egyszersmind hibának minősítette, hogy „a haladás ugyanazon nemesség körében forog, melynek balul értett érdeke ellen szól".1 7 A kormány egyik informátora pedig 1846 márciusában fontos dologról számolt be a Kancelláriának. „Az ellenzéki párt korifeusainak — hangzik a jelentés —, nevezetesen gróf Batthyány Lajosnak, azután Szentkirályi Móricnak és másoknak, az a szándékuk, hogy a magyar jobbágyok felszabadításán dolgozzanak, azokat a nemességgel kibékítsék, és ezzel azt a támaszt, amellyel a kormány a nemességgel szemben rendelkezik, onnét elvonják. Tagadhatatlan, hogy a nevezett ellenzékiek a galíciai nyugtalanságok alkalmából jöttek ezen eszmére, amikor is a paraszt oly ellenségesen lépett fel földesura ellen."1 8 Az események fokozatosan igazolták, hogy a rendőrügynök nem légből kapott híreket közölt gazdáival. Az ellenzék vezető egyéniségei — országos megállapodás hiányában is — elfogadták azt a vezéreszmét, amelyet 1845 őszén tartott — és már említett — összejövetelükön még csak kerestek, amelynek égisze alatt cselekvésük irányát és mikéntjét meghatározni óhajtották, és amelynek lényege az volt, hogy Magyarország nemzeti újjászületésének alapfeltétele az országos és általános örökváltság, vagyis az úrbéri viszonyok likvidálása, ez pedig egyet jelentett a jobbágyok felszabadulásával, de összekapcsolódott a nemesi adómentesség megszüntetésével is. És ezen eszme képviseletét az élvonalban vállalta az ország egyik legtekintélyesebb, ugyanakkor adósságokkal gúzsba kötött mágnása: Batthyány Lajos, akit az Augsburger Allgemeine Zeitungban Kossuthtal és Teleki Lászlóval együtt nem véletlenül éppen ez idő tájt titulált „Pilvax kávéházi hős"-nek egyik hazai konzervatív ellenfele.19 Mostantól vált a legmesszebbre tekintő liberálisok közveden célkitűzéseinek legfőbbikévé, egyszersmind azon liberális mozgalom programjának mellőzhetetlen részévé a jobbágyfelszabadulás ügye, amelynek irányító posztjára fokozatosan Batthyányi emelte a nemesi reformerek taktikai meggondolásokon is nyugvó akarata. Az 1846. év júniusának elején rendezett pesti vásár és lóverseny újólag alkalmat adott rá, hogy a pesti liberálisok vidéki elvbarátokkal találkozzanak. A Szentkirályi lakásán lezajlott konferencián, amelyen ezúttal Deák is megjelent,2 0 egy bizottságot hoztak létre az ellenzéki elveknek bel- és külföldi sajtó útján történő „terjesztésére és 1 'Kossuth mindezt „A teendők legfőbbike" c. cikkében fejtette ki. L. Hetilap, 1846. júl. 28. 17 Vö. Pesti Hírlap, 1846. márc. 18. "MOL, Magyar Kancellária Levéltára, Informations-Protocolle . . . 1846. IX. 20. 1. - Pesten, 1846. március 20-án kelt rendőrjelentés. 19 Jósika Miklós idézi ezt az Augsburger Allgemeine Zeitung 1846. évi 52-53. számából Wesselényihez Pesten, 1846. február 27-én írt levelében. — L. MOL, Filmtár, Wesselényi Miklós levelezése. 10 A konferenciáról részletesen tájékoztatta a birodalmi központi rendőrhatóságokat egy Pestről beküldött, 1846. jún. 6-án íródott titkosrendőri jelentés; 1. MOL, Magyar Kancellária Levéltára, Informations-Protocolle, 1846. XIX. 10-11.
