Századok – 1982
Szabad György: Batthyány és Magyarország alkotmányos önkormányzatának kérdése 1848 tavaszán 1175/VI
1184 SZABAD GYÖRGY szólított, Batthyány-vezette tárgyaló küldöttség feladata, amilyen nehéz, olyan egyértelmű volt.4 3 Kétségtelen, hogy az udvart meghátrálásra végső soron az országgyűlés határozottsága és a magyarországi politikai hangulat radikalizálódásáról érkező hírek kényszerítették. De igen sok múlt a küldöttség és személy szerint Batthyány magatartásán. A magyar miniszterelnök kemény tárgyalófélnek bizonyult. Miután a főhercegek engedtek a nádori teljhatalom kérdésében, s csak a személyi sérthetetlenség megadását korlátozták István főherceg személyére, a tárgyalások megfeneklettek, mert a magyar fél nem tett viszonos engedményt, s - mint Szőgyény alkancellár feljegyezte4 4 — Batthyány „szárazon és dacosan" az uralkodói leiratban megkívánt valamennyi módosítás elejtését kívánta. Széchenyit, aki már a március 30-án délelőtt naplójába rótt feljegyzésében egyenesen ,hóhérlegény"-nek minősítette az erélyes Batthyányi, a délután és este lefolyt tárgyalások egyenesen „a terracinai banditák képére emlékeztett"-ék, „akik kiraboltak néhány kamalduli" szerzetest, ami beteges túlzását és sajátos elfogultságát leszámítva is felvillantja a Batthyány-vezette magyar küldöttség határozottságát4 5 Hogy a négy miniszter közül Batthyány és Deák látszott a kevésbé megingathatónak tárgyaló feleik szemében, azt közvetve tanúsítja, hogy Ferenc Károly és Lajos főhercegek őket nem, csak Széchenyit és Eötvöst fogadták a nádor jelenlétében a március 30-áról 31 -ére virradó éjjel a kompromisszum megtalálását célzó magánkihallgatáson 4 6 A főhercegek végül is kénytelenek voltak engedni és elejteni a módosítások nagy részét. A megkötött kompromisszumhoz István főherceg nádor alighanem Batthyány kívánságára kérte ki Kossuth hozzájárulását. Források híján is feltételezhető, hogy a nádor nem saját iniciatívájából, de legalábbis Batthyány tudtával és egyetértésével utazott Pozsonyba avégett, hogy Kossuth állásfoglalásának birtokában biztosítsa a magyar kormányküldöttséget, megkapja az országgyűlés támogatását annak elfogadtatásához, hogy a többi bécsi módosítás elvetése fejében az uralkodó őrizhesse meg jogát a magyar csapatok határon kívüli felhasználására és a tiszti kinevezésekre a személye mellett tartózkodó magyar miniszter ellenjegyzésének feltételével.4 7 Ismeretes, hogy a Batthyányék által Bécsben kivívott új leiratot rögtönzött nagy beszédében Kossuth minősítette úgy, hogy benne „meg van adva .. . mennyire papíron lehetséges — a nemzetnek önállása, alkotmányossága, szabadsága és hadidolgokba befolyása".4 8 A Batthyány személyes helytállása révén is tető alá hozott megegyezés az alkotmányos önkormányzat funkcionálását máris lehetővé tette, és alapot teremtett -mint látni fogjuk — Batthyányék teljes körűvé tágításukra irányuló törekvéseinek. Mielőtt azonban az ez irányú lépésekkel foglalkoznánk, indokolt kitérnünk egy járulékos, ám Magyarország önkormányzata, sőt 1848—49 egész története szempontjából igen fontos problémára. 4 3 1847 esztendei Szent András hava 7-dik napjára összehívott Magyarországi Közgyűlésnek Naplója a . . . Karoknál és Rendeknél. Pozsony, 1848. 197-198. - Okmánytár I. 42-43. - KÖM. XI. 700-702. - Bart a István 69. 4 4 Szőgyény-Marich I. 63. 4 * Széchenyi István 1220. 4 6 Károlyi Árpád, 1936. 88-89. - Batthyány magatartása alaposan rácáfolt az István főherceg által nemrég még feltételezett „kapacitálhatóságára". Szőgyény-Marich I. 216. - Vö. uo. 217, 220. 4 "KárolyiÁrpád, 1936, 84-93, 244-250. 4 8 KÖM. XI. 706-710.
