Századok – 1982
Szabad György: Batthyány és Magyarország alkotmányos önkormányzatának kérdése 1848 tavaszán 1175/VI
BATTHYÁNY ÉS MAGYARORSZÁG ÖNKORMÁNYZATA 1177 országon az 1790 : X. tc. értelmében illetéktelen központi birodalmi kormányzat „posta bureau"-inak funkcióit ellátó udvari kormányszékek helyére „valódi parlamentaris kormány" kerüljön,1 2 egyetértettek a reformellenzék iránytadó személyiségei, ha nem is voltak illúzióik e törekvésük realizálási lehetőségei tekintetében.1 3 Az 1847. június 7-i ellenzéki program az alkotmányosság „minél előbb életbe léptetni" kívánt biztosítékaként szólva „a kormány felelősségéről" még óvatosan úgy fogalmazott, hogy az „alapja leend Magyarországban is, az olly igen szükséges parlamentaris kormánynak és a magyar kormányt leginkább megóvja idegenszerű elemek kártékony befolyásától".1 4 A Batthyány által szívvel-lélekkel támogatott Kossuth követjelölti programjává emelt s egyben a politikai célok konkrétumait illetően is a reformellenzék nagy többsége által irányadónak tekintett 1847. évi Pest megyei követutasítás már jóval egyértelműbben beszélt. A nemzetközi és a hazai jogtudomány idevágó egykorú eredményeit európai mércével mérten is kivételesen magas szinten zárkóztatva össze, a polgári parlamentáris kormányzati rendszer alapkövetelményét abban jelölte meg, hogy „a kormány politicájának irányát az országgyűlési többségben nyilatkozó nemzeti akarattól vegye". Majd az abszolutisztikus és netán beolvasztó törekvések alkotmányos kirekesztésének és a politikai jogok kiterjesztésére alapozott, de még korántsem teljes népszuverénitás érvényesítésének biztosítékául azt kívánta, hogy „a kormány elég erővel és önállással bírjon menten minden idegenszerű befolyástól, a nemzet akaratától vett irányban törvény szerűleg kormányozni és viszont, [hogy] a nemzet elegendő biztosítékokkal bírjon... a számoltatást, felelősséget valósítani".13 Egyidejűleg — mint ismeretes — az 1844. szeptember 13-i országgyűlési felirat alapelveit hangoztatva és a Védegylet 1846. augusztus 20-i közgyűlésének határozatára támaszkodva ez az ellenzéki dokumentum biztosítani kívánta az ország gazdasági függőségének felszámolását, de ugyanakkor a partnerválasztás szabadságának sérelme nélkül felajánlotta a gazdasági egyenjogúság tiszteletben tartása alapján és a magyar országgyűlés közbenjöttével kereskedelmi és vámszövetség megkötését Magyarország és az osztrák császárság között.1 6 Mindez további tények felsorakoztatása nélkül is egyértelművé teheti, hogy az 1848 tavaszán Batthyány vezetésével a kormányrúdhoz jutó reformellenzék nemcsak realizálni akarta Magyarország önkormányzatának — a hagyományos hivatkozási alap szerint — az 1790 : X. tc.-ben kifejezést nyert követelményeit, hanem azt a polgári parlamentáris kormányzati rendszer alkotmányos jogbiztosítékainak korszerű eszköztárát mozgósítva kívánta megtenni. 12 Az idézetek Kossuth 1844. augusztus 27-i beszédéből valók. OL. R. 109. II. P. 23. - Vö. Szabad György: Kossuth politikai pályája . . . Bp., 1977. 79-82. l3 Vö. Eötvös József: Reform. Lipcse, 1846. 291. - Deregnyei [Kossuth Lajos:] A „magyar politicai pártok" értelmezése. In: Ellenőr. Politicai zsebkönyv. (Szerk .Bajza ] József], [Lipcse,], 1847 263 -264. - További részletek: Grof Széchenyi István írói és hírlapi vitája Kossuth Lajossal. (S.a.r. Viszota Gyula.) Bp., 1930. И. 848. 14 Ellenzéki nyilatkozat. In: Ellenőr, 581. 1 5 KÖM. XI. 173-174. 16 Uo. 182-184. - Vö. Magyar Szózatok. Hamburg, 1847. 191-192, 198-217. - NiklaiPéter: A kereskedelmi választmány jelentésének tárgyalása az 1843/44. évi országgyűlésen és előzményei. Bp., 1912.42-49.
