Századok – 1982

Gergely András: Batthyány Lajos a reformellenzék élén 1159/VI

1168 GERGELY ANDRÁS élességükben meghaladták az alsótábláét: a főrendek a főhivatalnokokkal szemben többet megengedhettek maguknak. Batthyány szavainak élessége korántsem egyedülálló.) A vitatásra kerülő konkrét kérdések közül a főrendeknél az első fontosabb tárgy a vallásügy volt. Batthyány itt a kormány álláspontját a spanyolok németalföldi gyakorla­tához hasonlította, s kijelentette, hogy a mostani kormánytól nem reméli a kérdés megoldását. „Nem szeretek kérni attól, aki adni sem nem tud, sem nem akar." — A nádor szerint ekkor „többeket adott elő . . . melyekre nézve kívánatos lett volna, ha azok e helyen elő nem adattak volna".38 A napirendről lekerült vallási kérdést a főrendeknél a büntetőtörvénykönyv bünte­tésvégrehajtással foglalkozó részének vitatása követte. A jogvégzett Batthyány rendkívüli aktivitással, külföldi utazásainak tapasztalatait hasznosítva vett részt a vitában. Az el­különítésen és a dolgoztatáson alapuló egy-egy mintabörtön létesítését javasolta, szót emelt a börtönbeli botbüntetés eltörlése mellett éppúgy, mint a rabok imádságra kény­szerítése ellen. Hasonló aktivitással vett részt a városok belső életének megreformálásával kap­csolatos tervezetek kidolgozásában. Többször felszólalt a nyilvánosság bevezetése mellett, ellenezte a közvetett választást, elutasította a városi felügyelő jelölési jogát, egyáltalán végcélként határozta meg, hogy a megyékkel „aránylagos" politikai jogokban részesítsék a városokat, s azok a megyékhez hasonló függetlenségre tegyenek szert, s ne legyenek „a kormánynak szolgái s a hatalomnak vak eszközei s az önkénynek csupa automatjai".39 Mivel az ellenzék javaslatait nem fogadták el, ő is elzárkózott a városok országgyűlési szavazatai bővítése elől. Bár napirendre nem került, minden lehető alkalommal kitért Batthyány a miniszteri felelősség bevezetésére. „Ha egyátaljában szellemileg akarunk haladni, nem fogjuk nél­külözhetni előbb-utóbb egy pozitív ellenőrködés és felelősségnek felállítását,"4 0 mert a hatalommegosztás szükséges az államélet stabilitása szempontjából. Arra az ellenvetésre, hogy valójában sehol sem lépett életbe a miniszteri felelősség, ismertette a francia és az angol példát, s kiemelte, hogy az 1830. évi francia forradalomra éppen azért került sor, mert az uralkodó ezt az elvet nem tartotta tiszteletben.41 A közlekedési kérdések tárgyalásakor hívta fel arra a figyelmet, hogy hiába olcsóbbodik Ausztria felé a szállítás, ha a vám felemelésével az osztrákok a magyar termelő nagyobb hasznát ki tudják sajátítani. Ideiglenes megoldásként a jelenlegi vámok rögzítését kérte (s ezt a felső tábla határozattal támogatta), távlatilag pedig „tractatust", vagyis vámszerződést javasolt a két birodalomfél között, illetve erőteljes harcot folyta­tott a tengeri kivitelt biztosító fiumei vasútterv főrendi pártfogásáért, annak kamat­biztosításáért. Az egy hétig folyó vitában itt vagy harmincszor avatkozott be, s végül a két tábla egyetértését is sikerült kimunkálnia.42 3 8 Uo. II. 77. 3'Uo. IV. 184-185. 4°Uo. III. 273. 41 Uo. III. 276. *2 Gergely András: Egy gazdaságpolitikai alternatíva a reformkorban: a fiumei vasút. Bp., 1982. 66-78.

Next

/
Thumbnails
Contents