Századok – 1982

Tanulmányok - Bálint Csanád: Az európai dirhem-forgalom néhány kérdése 3/I

AZ EURÖPAI DIRHEMFORGALOM KÉRDÉSE 5 Első pillantásra úgy tűnik, mintha a dirhem-forgalom már kevéssel az önálló arab pénzverés kezdete (691)6

után megindult volna Európa felé, hiszen pl. a Kalifátustól meglehetősen távol eső Gotlandon 7. sz.-i veretűeket is találtak.7 A közelmúltig ez eléggé elteijedt felfogás volt. A lengyelországi, majd skandináviai kincsleletek beható vizsgálata azonban rámutatott: még a legkorábbi arab pénzek is mind csak a 9. sz.-ban kerültek ott földbe.8

(Más, a sztyeppei történelem szempontjából roppant fontos mozzanatra — Kazária döntő szerepére — világít rá az a körülmény, hogy még a hagyományos módszerrel [a zárópénz kibocsátásához hozzáadott hosszabb-rövidebb idő] végzett keltezés esetén is Kelet- és Észak-Európában mindenütt a 9. sz.-ban ugrik meg számottevően a keleti eredetű pénzleletek s az azokból összeállított kincsek száma, mely aztán a 10. sz. első felében éri el a tetőpontot.)9 A dirhemek Európába való beáramlása legintenzívebb periódusának egybehangzóan a 9—10. sz.-ot jelöli meg a kutatás. (Finomításra, ellenőrzésre vár az a részben elfeledett, részben elvetett nézet, mely szerint kizárólag ekkor voltak forgalomban a kontinensünkön.1

0

) Az általánosan elterjedt felfogás szerint a leletek számának rohamos csökkenése 960 körül kezdődik meg; ettől kezdve egyre kevesebb van belőlük, előbb Skandináviában, majd Lengyelország területén — Magyarországon ez időben tűnnek el —, míg a 11. sz. közepére már Oroszország földjén is ritkaság számba mennek.1

1

Érdekes, hogy ezen földrajzi tekintetben fokozatos visszahúzódás képével szemben az említett tájegységek nagyobb leleteinél a zárópénzek a dirhem-forgalom megszűnésének meglepően egységes időpontját mutatják (Skandinávia 1012/3; Oroszország 1014/5; Lengyelország és Pomeránia 1011).1 2 Itt kell kitérni arra, hogy egy ma is fel-felbukkanó felfogás és még mindig nem kiveszett keltezési gyakorlat következtében néhányan úgy gondolták, hogy a koraközép-6 A kérdés összefoglalása: Ph. Grierson: The Monetary Reform of 'Abd el-Malîk. Journal of Economic and Social History of Orient 3 (1960) 241-264. 7 U. Linder-Welin: The First Arrival of Oriental Coins in Scandinavia and the Inception of the Viking Age in Sweden. Tornvännen (1974) 22-29. *R. Kiersnowski: Piediadz kruszcowy w Polsce wczes'nosredniowiecznej. Warszawa 1960, 495 (továbbiak: Kiersnowski, 1960); J. Callmer: Oriental Coins and the Beginning of the Viking Period. Tornvännen 71 (1976) 175-184. 9Kiersnowski 1960. 495-496; Bykov: i. m. 30; Callmer: i. m. 180-181:/ Selirand: Über die Rolle des orientalischen Silbers in den Handelsbeziehungen der Bevölkerung Eastlands. Handel 246. ,0

R. R. Faszmer: Ob izdanii novoj topografii nahodok kuficseszkih monet v Vosztocsnoj Evrope. Izvesztija AN SzSzSzR. Otdelenie Obscsesztvennih Nauk, 1933, 475-476; Sawyer: i. m. 85;E. A. Mugurevics: Vosztocsnaja Latvija i szoszednie zemli v X-XIII vv. Riga, 1963, 24. - Megerősíti ezt, hogy a közép-ázsiai eredetű mérlegek és súlyok Észak-Európában (szintén) 870-880 körül jelentkeztek, és kb. 150 évig voltak ott forgalomban. Id. H. Steuer: Geldgeschäfte und Hoheitsrechte im Vergleich zwischen Ostseeländern und islamischer. Welt. Handel 254. - Másként: V. L. Janin: Denezsno-veszovie szisztemü russzkogo szrednyevekovja. Moszkva, 1956 , 82 - 84; N. F. Kotlar: Obrót arabskich dirhemów na terytorium Ukrainy. Wiad. Num. 14 (1970) 22. 11 N. Bauer: Die russischen Funde abendländischer Münzen des 11. und 12. Jhdt. II. Zeitschrift für Numismatik 40 (1930) 196 (továbbiakban: Bauer 1930.);H. Gebhardt: Münzfunde als Quellen der Wirtschafte- und Kulturgeschichte im 10. und 11. Jahrhundert. Deutsches Jahrbuch für Numismatik 1 (1938) 169; R. P. Blake: The Circulation of Silver in the Moslem East down to the Mongol Epoch. The Harvard Journal of Asiatic Studies 2 (1937) 291; Darkevics i. m. 149. 12 F. Kluge: Bemerkungen zur Struktur der Funde europäischer Münzen des 10. und 11. Jahrhunderts im Ostseegebiet. Handel 182, G. Hätz: Handel und Verkehr zwischen dem Deutschen Reich und Schweden in der späten Wikingerzeit. Lund 1974, 21 (továbbiakban: Hätz 1974.).