Századok – 1982
Folyóiratszemle - Racovitan; Mihail: A dél-erdélyi kereskedők és a román fejedelemségekből származó viasz-export a 18. százd végén 1140/V
1140 FOLYÓI RATSZEMLE MIHAI RACOVIfAN: A DÉLERDÉLYI KERESKEDŐK ÉS A ROMÁN FEJEDELEMSÉGEKBŐL SZÁRMAZÓ VIASZ-EXPORT A 18. SZÁZAD VÉGÉN A szerző ebben a cikkében a nagyszebeni állami archívumban végzett kutatásait összegezi. A 18. sz. második felében és a 19. sz. első felében az erdélyi nagy kereskedő házak - mint például a szebeni Constantin Hagi Popé, a Marcu-testvéreké, Monicati Safranué - fontos szerepet játszottak egyrészt a modern kereskedelmi szemlélet kialakításában, másrészt a román fejedelemségek kül- és belkereskedelmében; valamint kereskedelmi csomópont szerepét töltötték be a Habsburgbirodalom és a Balkán közötti területen. Az egyik legkeresettebb exportcikk a viasz volt, melyet a kereskedőházak vezetői az egész országot bejáró, külön begyűjtő boltokkal rendelkező ügynökeik révén szereztek be, főleg Erdély, Olténia és Moldva méhészeti tradícióval rendelkező részeiből. Constantin Hagi Pop fennmaradt gazdag levelezéséből elénk tárul a szebeni kereskedőház sokoldalú tevékenysége, Kitűnő üzleti érzékkel rendelkező ember lévén barátinak mondható kapcsolatot tartott fenn nemcsak a moldvai és olténiai bojárokkal és kereskedőkkel, hanem egyes nagyhatalmak - mint pl. a Habsburgok - kereskedelmi ügynökeivel is, akik révén a román viasz Budán keresztül a bécsi, velencei, trieszti, nápolyi piacokon is eljutott. Cserébe fémtárgyak, festékek, dísztárgyak, ékszerek, papír, könyv, és különleges italok érkeztek az országba. A kücsük-kajnardzsi béke pozitív irányban befolyásolta a román fejedelemségek kereskedelmét, lehetőségét nyitva arra, hogy a viasz ne csak a Török Birodalom piacaira, hanem más kereskedelmi gócpontok felé is irányulhasson. Mindebből megállapítható - vonja le a következtetést a cikk írója -, hogy a szebeni és délerdélyi kereskedelmi érdekszövetségek történetének tanulmányozása kettős haszonnal jár: egyrészt képet alkothatunk a román méhészet 18-19. századi szép tradícióiról és hírnevéről, másrészt segítséget nyújt azon társadalmi réteg életszínvonalának megismeréséhez, amely a viasz-export révén jutott hozzá a külföldi árucikkek nagy részéhez. (APULUM - Archeologie, Istorie, Etnografie Alba Iulia, 1978. Acta Musei Apulensis) P. G. M. LLOYD S. KRAMER: AMERIKA LAFAYETTE-JE ÉS LAFAYETTE AMERIKÁJA: EGY EURÓPAI ÉS EGY AMERIKAI FORRADALOM Kevés idegen volt oly népszerű és játszott oly aktív szerepet más ország szabadságharcában, mint éppen Lafayette márki Amerikában - szögezi le a szerző (Cornell egyetem) tanulmánya elején. Az amerikai politikusok először csak a francia márki családi és társadalmi kapcsolatait tartották nagyra, hiszen segíthette őket a francia támogatás elnyerésében. Lafayette jelenléte az amerikai hadseregben azért is hasznos és fontos volt, mert személye bizonyította Európa támogatását, és biztosította az amerikai küzdelem legitimitását. A tény, hogy Lafayette más, mint ők, és mégis támogatja őket, fokozta az amerikaiak önbecsülését. Ugyanakkor a márki is felismerte, hogy mennyire áhítják az amerikaiak a tiszteletet. így nem véletlen, hogy 1780-ban ilyen tanácsot ad az amerikaikat támogató francia seregeknek : „Ugyanolyan nagy tiszteletet kell mutatnunk az amerikai tábornokokkal és állami kormányzókkal szemben, mrnt hasonló esetben a poroszokkal és a császárral bánnánk ..." Lafayette maga is betartotta saját jó tanácsát.
