Századok – 1982

Történeti irodalom - Matuzova; V. I.: Anglijszkije szrednyevekovije isztocsniki IX–XIII vv. (Ism.: Bartha Antal) 1101/V

TÖRTÉNETI IRODALOM 1101 Talán megbocsáttatik a recenzió írójának, hogy a szokásosnál több teret szentelt fenntartásainak. Erre azért volt lehetó'ség, mert az ismertetett mű maga is azzal tűnt ki, hogy szembenézett a problémákkal. És végül - bár I. Ja Frojanov most ismertetett könyvét valóban kevésbé tartjuk sikerültnek, mint első' kötetet - továbbra sem titkoljuk, hogy a Kijevi Ruszról szóló mai történeti koncepciók közül I. Ja. Frojanovét tartjuk a legmeggyőzőbbnek. Szvák Gyula V. I. MATUZOVA: ANGLIJSZKIJE SZREDN YE VE KO VI JE ISZTOCSNIKIIX-XIII w. Nauka, Moszkva 1979. 267 o. (ANGOL KÖZÉPKORI FORRÁSOK IX-XIII. SZ.) V. I. Matuzova forrásgyűjteménye „A Szovjetunió népeinek történetére vonatkozó legkorábbi kútfők" című sorozat köteteként jelent meg. A sorozat munkálatainak irányítója V. T. Pasuto és J. N. Scsapov. V. I. Matuzova könyve 19 angol forrásműből közül szemelvényeket. Nagy részük a bennük tárgyalt eseményekkel egykorú. A kötet ismerteti a középkori angol—orosz kapcsolatok történetének historiográfiáját, ennek eredményeit és azokat a hiányosságokat, amelyeket forrásválogatása pótolni kíván. A kötetbe került források műfaja sokféle: évkönyvek, krónikák, értekezések, életrajzok, filozófiai művek, útleírások, udvari szépirodalom stb. A kisterjedelmű idézeteken kívül a következő terjedelmesebb szemelvények találhatók meg a kötetben: King Alfred's Osoriusa 9. sz. vége, Bartholomaeus Anglicus De proprietatibus rerum a 13. sz. első fele, Mattheus Parisiensis Chronica majora 1200-1259 (? ), Annales de Burton a 13. sz. vége, Roger Bacon Opus május 1214-1292 (? ). Miként a szerző megjegyzi, a kútfő-részletek eléggé egységes és hiteles földrajzi ismereteket tartalmaznak a középkori Oroszországról és a vele határos keleti, valamint délkeleti területekről. A középkori angol szerzőknek ezek a dicséretes ismeretei azonban nem a helyszínen szerzett tapasztalatokat, hanem irodalmi jártasságot vetítenek elénk. Ami persze jelenti az irodalmi klisék és tudálékosság alkalmazását. Egyes kimagasló egyéniségek, mint Roger Bacon, önálló szellemiséget vittek irodalmi olvasottságukba. Európában, s így Angliában, a 13. században, a mongol-tatár háborúkkal összefüggésben nőtt meg az érdeklődés Oroszország iránt. A Kijevi Oroszország székvárosa és a keleti kereszténység erőssége 1240. december 6-án a mongol-tatár hadak kezére került, a középkori orosz állam elbukott, területe a Mongol Birodalom ellenőrzése alá került. Mivel a mongol uralkodók szándékai ezzel nem merültek ki, ezt, egyebek közt a Magyarország ellen irányuló háború bizonyította, a nyugat-európai körökben nyugtalansággal fogadták a vészterhes híreket. Szerették volna küsmerni a mongolok szándékait. Oroszország pedig példát szolgáltatott arra, hogyan rendezkedik be az ázsiai pogány hatalom egy meghódított keresztény országban. A keleti kereszténység hatalmas államának tragikus sorsa megrendülést váltott ki a kortárs írókban. Keresték a katasztrófa okát, a mongol uralkodók oroszországi viselkedését mintának fogadták el. Az eseményekről szerzett hiteles értesülések fokozatosan irodalmi sémákká merevedtek. A mongol-tatár hadak kíméletlenségének hátborzongató részletezése, a mongol-tatár erkölcsök, viselkedési és étkezési szokások megbélyegző leírása propagandacélokat szolgált. Az angol írók is csatlakoztak ahhoz a szellemi-politikai irányzathoz, amelyik az ázsiai birodalom kiátkozásával, Európa hatalmasait mozgósítani igyekezett a mongol-tatárok ellen. I. V. Matuzov idézi Péter orosz „érsek" lioni tanúvallomását (1245), utalva személyét és állítólagos egyházi méltóságát övező furcsaságokra. Péter „érsek" tartózkodott a rémtettek hatásos felsorolásától. Helyette, tapasztalatokból merítő előadása bemutatta a sajátos erkölcsi, vallási előírásokat, a diplomáciai érintkezés szabályait, az egyezményeket tiszteletben tartó mongol hatalmat. Tanúvallomását éppen ez a tárgyilagosság teszi még napjainkban is megrendítővé. Hatalmas, fegyelmezett erő állt a keresztény orosz állam romjain, amelyik valóban kíméletlenül törte le az ellenszegülőket. De éppen olyan volt békés céljaiban is, az iparhoz, tudományokhoz értőket szülőföldjükről