Századok – 1982

Elmélet és módszertan - Török Sándor–Györffy György bevezetésével: Mi volt a neve a három kabar törzsnek 986/V

990 TÖRÖK SÁNDOR Erre az osztályzásra az öszehasonlíthatóság miatt van szükség. Hogy viszonylanak egymáshoz a különböző törzsnevek? (Pontosabban: a Nyékekről nevezett helyek a Megyerekről nevezett helyek középértékéhez stb.) Hogy viszonylanak a föltételezett törzsnevek (a segédnépekről nevezettek) egymáshoz és a magyar törzsnevekhez? Ha van köztük különbség, melyek a legjobbak, s azok átlagos pontértéke hasonló-e a magyar törzsekéhez? Lehet-e méréseinkről egyáltalán következtetést levonni? Milyen helyneveket tekintettünk e dolgozatban segédnépneveknek? Csak azokat, melyek kabar—kazár eredete nem kizárt. Nem vehettük föl tehát a volgai bolgároktól származtatható Bolyár és Böszörmény neveket.1

4

Ábrázoltuk viszont a barszil bolgár törzsre visszavezethető Bercel faluinkat, összehasonlítás céljából. Mellőztük a Besenyő, Talmács (besenyő törzs), Nándor és Lándor (dunai bolgár), Orosz és Horvát nép-, ill. törzsneveket, valamint a kend néprész nevét, mert nem hozhatók a kabarokkal kapcsolatba.15

A kabarok kavar ~ kovar nevét csak két helységünkben gyaníthatjuk, ezek viszont a szláv kovács (kővár, kővár) szót is tükrözhetik,1

6

másrészt számuk is elégtelen vizsgálódásunk szempontjából. Ugyanezt mondhatjuk 3 Koroncó helyünkre is, holott a káliz mongol megfelelője qorumsi > Curomza volt.1 7 Térképeztük Berény, Berend és Berenes helyeinket. A Berényt törzsnévnek tartotta Rásonyi Nagy László, Németh Gyula, Pais Dezső, Abt Gábriel, Györffy György és szerző.18

Elsősorban a törzsnevekhez hasonló elhelyezkedés hívta föl a figyelmet. Az enyémet még az -ény végződés is, mit képzőnek éreztem, mely mélyhangú páijával együtt megtalálható a Hetény, Ladány, Varsány, Tárkány segédnép-gyanús nevekben is.1

9

Kiss Lajos a Földrajzi nevek etimológiai szótárában a 'Vörösberény' cikkben így ír: „A törzsnévszerű elszórtságban másfelé is előforduló Berény hn. török eredetű lehet, s összetartozhat az óor. Berendei (többessz.) alapján rekonstruálható ótörök berendi népnévvel." A 'Rásonysápberencs' cikkben pedig: „A Berenes hn. talán a Berény helynevekkel kapcsolható össze." Régebben én is „talán" egy közös Bir ~ Bér személynévből vezettem le a Berényt, Berendet és Berencset egyaránt.20

A törzsnevektől mért távolságok azonban csak a Berenes azonosságát igazolják a Berény-nyel. A Berendek máshol, nyilván más időben telepedtek. A berendei ~ berendi népet az orosz évkönyv is a kunokkal együtt említi.2

1

A Nyitra megyei Miava mellett épült Berencsvár nevét nem tekintem 14

Györffy György: i. m. 61. 1 s

Vö. : Györffy Gyö'gy: i. m. 60 - 61, 47,151 -153. 16

Györffy György: Az Árpád-kori szolgálónépek kérdéséhez. 281, 299. Történelmi Szemle 1972. 3-4. 1 ''Györffy György: Tanulmányok a magyar állam eredetéró'l 53. és Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára, Bp. 1978. 354. 18

Györffy György: i. m. 27 és Török Sándor: Településtörténeti tanulmányok és határproblémák a Kárpátmedencében. 63-64. Garfield, 1973. 1 ' Török Sándor: i. m. 62-64. 20

Török Sándor: i. m. 63. 2 'Györffy György szíves közlése.