Századok – 1982
Elmélet és módszertan - Török Sándor–Györffy György bevezetésével: Mi volt a neve a három kabar törzsnek 986/V
A KABAR TÖRZSEK NEVÉRŐL 991 eredetinek, hanem a szláv Branc 'védő' származékának (vö.horvát domobranac'homéd'), s ezért mellőzöm. Természetesen fölvettük a már említett Varsány helyeinket, mint annak a kaukázusi népnek magyarországi telepeit, melyet a magyar szakirodalom következetesen alán-nak nevez, miután így hívták latinul és görögül a mai oszétek őseit. Törökül asz, oroszul/asz, régi oszétul aszián, oszián, csuvasul* voszján > vossán volt e népnév, végül Varsány lett a sok, róluk nevezett szálláshely.2 2 Ezek iráni nyelvűek lehettek. Még a honfoglalás előtt eltörökösödött részlegük a török asz név török többesszámú alakjával aszlar-nak hívta magát és telepeit, melyekből néhány nálunk Eszlár és Oszlár néven maradt fenn.23 Györffy mutatott rá arra, hogy egyik Azalar már a tatáijárás előtt 12 évvel Somogyban adatolt lévén, nem a kunokkal együtt a 13. sz. derekán bemenekült /aszókról van szó, kik ugyanabból a népből valók.2 4 Örs helyneveinkkel is foglalkoztunk, választ remélve a velük kapcsolatban fölmerült problémákra. Amikor a 10. századi vezéreinkről nevezett helyeket térképeztem,2 5 föltűnt nekem az a tény, hogy „Örs az összes többi vezért és a fejedelmeket is meghaladja helyneveinek mennyiségében és a hatáskörébe tartozott terület kiterjedésében".2 6 Ezért nem személyt, hanem a folyók és a Balaton kabar biztosítóit véltem az Őrsökben fölismerni, kiknek mindenkori őrnagya az Örs úr volt, s ez nem személynév. Györffy György már a Tanulmányokban fölvetette az Örs kabar törzsnév voltának lehetőségét, s a honfoglaló magyarok települési rendjéről értekezve ezt írja: „komoly alappal tehetjük fel, hogy az egyik kabar törzset Örsnek nevezték . .. Örs úr az Örs törzs ura, feje lehetett."2 7 Ha az Őrsök távolsági arányszáma a törzsnevekénél észrevehetően alacsonyabb lesz, akkor mégis személynévi eredetűnek kell Örseinket minősítenünk, de ha a törzsnevekkel azonos, akkor nyilván törzsnéwel van dolgunk. A Tárkány sem maradhatott ki a kabar-gyanús helynevek közül, hisz a helynévkutatás klasszikusa, Kniezsa kabarnak érezte, s annak tartja Kálmán Béla is.28 E névnél három kérdés merült föl: 1. Azonos-e a Taijánnal? 2. Törzsnév-e egyáltalán, vagy csak a kovácsok török megnevezése s így szolgálónépi helynév?29 3. Miért van belőle lényegesen kevesebb, mint általában a törzsnevekből? Utóbbi kérdésre akár az első, akár a második igenlése adja majd meg a választ.3 0 Ha a Taijánnak csak egy írás-és ejtés-változata, akkor száma azokkal együtt egy erős törzsnéwel ér föl, ha viszont szolgálónép, akkor nem kell törzsnévi mennyiség belőle. E kérdések eldöntéséhez nagyon jó szolgálatokat tehet a Tárkány-településeknek a törzsi szálláshelyekhez viszonyított távolsági értékszáma. Nagy figyelmet fordítottunk a Káliz népnevet őrző helyeink elteijedtségére is. Csatlakozott népeink között éppen a kálizok azok, akik bizonyosan a kazár birodalom-21 Györffy György: i. m. 54-57. 2 3 Györffy György: i. m. 55. 2 " Györffy György: uo. 2 6 Török Sándor: i. m. 11 -14. sz. vázlat 2 6 Török Sándor: i. m. 64a. 2 7 Archeológiai Értesítő 1970. 2. sz. 236. 28 Kálmán Béla: A nevek világa. Bp., 1969. 146-47. 2 9 Vö. Györffy György: Az Árpád-kori szolgálónépek kérdéséhez. 283, és Heckenast Gusztáv: A magyarországi vaskohászat története a korai középkorban. Bp., 1968. 136. 30 Mindkét lehetőséggel számol Kiss Lajos; i. m. 631.
