Századok – 1982

Tanulmányok - Bálint Csanád: Az európai dirhem-forgalom néhány kérdése 3/I

TANULMÁNYOK Bálint Csanád AZ EURÓPAI DIRHEM-FORGALOM NÉHÁNY KÉRDÉSE Köztudott, hogy több kelet- és észak-európai ország területén fordulnak elő a 8-11. sz.-ban vert arab dirhemek. E jelenség kutatása nem kevesebb, mint három évszázadra tekint vissza; vizsgálták már numizmatikai, régészeti és kisebb részben gazdaságtörténeti szempontból. Számos olyan részletkérdés vetődött föl, melyek mindegyikének már önmagában is tekintélyes mennyiségű és sokfelé ágazó szakirodalma van. Mindez messze nem érdektelen a magyar tudomány számára sem, hiszen a honfoglalás kori sírokban is találtak arab pénzeket.1

Számuk azonban - s ez az egész kérdéskör egyik magva -eltörpül a tőlünk északkeletre előkerülteké mellett. A Kárpát-medencében kizárólag a magyarok által megszállt földeken találhatók, s innen mindössze alig félszáz darabról meg egyetlen dirhem-kincsről tudunk. Ezzel szemben egyedül Gotland szigetén — területe nem sokkal nagyobb egy mai magyar megyénél — több mint 40 ezer db került elő, és sok kelet-és észak-európai kincs súlya gyakran eléri a félkilót vagy annak többszörösét. E körülmények különösnek tűnhetnek, hiszen jól ismertek az ősmagyaroknak s a honfoglalóknak az arab kereskedelemmel való kapcsolatai. Ha azonban körülnézünk északi szomszédainknál, akkor kiderül, hogy ott is hasonló a helyzet; hiteles források szólnak a csehek, morvák, Krakkó környéki lengyelek részvételéről a keleti kereskedelemben, de a középázsiai pénzleletek náluk is ugyanilyen ritkának számitanak. Az európai dirhem-forgalommal túlnyomórészt a skandináviai, baltikumi, lengyel és orosz stb. kutatók foglalkoztak -ez az ottani leletek nagy száma miatt természetes is. Felvetődik azonban a gondolat, hogy az arabokkal kereskedő népek földjén tapasztalható dirhem-hiány nem ugyanazon probléma másik oldalát jelenti-e, azaz hogy a dirhemek tömeges előkerülése okát a dirhemek szembetűnő hiányának okával együtt lenne érdemes kutatni. Jelen cikk nem egyéb, mint figyelemfelkeltés ezen — az eddiginél szélesebben kifejtett — együttműködés szükségességére. Ennek során megpróbál néhány, az európai dirhem-forgalom vizsgálatában elért eredményt összefoglalni, s egy-két esetben kísérletet tesz különféle szakterületek szempontjainak szembesítésére, netán egyeztetésére. Ez utóbbira vállalkozni nem hálás dolog, mivel a nemzetközi kutatás erős szakosodása és megosztottsága miatt ugyanazon tény vagy nézet megemlítése többek előtt közhelyi ismétlésének minősülhet, míg másutt egy országosan követett koncepcióval áll szöges 1L. Huszár: Das Münzmaterial in den Funden der Völkerwanderungszeit im Mittleren Donaubecken. Acta Arch. Hung. 5 (1954) 61-109; az azóta előkerült leletek említése: Sárospatakés Szomód (Bartha A.: A IX-X. századi magyar társadalom. Budapest, 1968, 154-155), Kistokaj (Régészeti Füzetek 19[ 1972]68.), Popinci, Jugoszlávia (S. Nagy: Dombó. Újvidék 1974, 7.). 1*