Századok – 1981
KÖZLEMÉNYEK - Jeszenszky Géza: A koalíció és Anglia (Angol-orientációs kísérletek a századeleji magyar politikában) 958/V
A KOALÍCIÓ ÉS ANGLIA 967 és irodalmat tanító Arthur Yolland38 összeállításában a koalíció legfontosabb parlamenti megnyilatkozásait, magyarázó jegyzetek kíséretében.3 9 A National Review még kész volt folytatni próbálkozásait a magyarokkal, és közölte Kossuth Ferenc éles támadását a koronának a szocialistákkal kötött „szentségtelen szövetsége" ellen, amely illojális és republikánus erőket vet be a Habsburg-hű parlamenti többség ellen.40 A Monarchia sokat emlegetett nemzetközi funkciójának betöltésére egyedül Magyarországot mondta alkalmasnak.4 1 Kossuth érvelése legalább a brit politikai gondolkodás szokványos vágányán haladt, de a koalíció angliai házipublicistája, Reich Emil, valóságos történetfilozófiai konstrukciót kreált nemcsak a koalíció pillanatnyi céljainak, de a távolabbi ábrándoknak is az igazolására a Contemporary Review-ban. Szerinte Magyarország alapításától fogva „politikai, nem pedig etnikai állam" volt, geopolitikai elhelyezkedése folytán pedig mindig birodalmi, imperialista politikát folytatott, úgy mint a poroszok, oroszok és angolok, csak kevésbé erőszakosan. Missziója a Balkánt saját vezetése alatt egyesíteni, s történelmileg elkerülhetetlen, hogy Ausztria csupán függeléke lesz ennek a Magyar Birodalomnak. A „hármas struktúrájú dualizmus" túlhaladott, a közös intézmények megosztásával létre kell hozni a valódi dualizmust, a perszonáluniót.42 Reich mellett sikerült még néhány angol publicistát találni, akik a magyarok iránti régebbi rokonszenvtől vezetve a koalíció mellé állottak, és az angol sajtóban levelekben és cikkekben ismételgették a koalíció szokásos érveit a szabadságszerető és liberális Magyarországra való építés ésszerűségéről.4 3 Az angol sajtó többsége azonban — élén Steed tudósításaival — mind kritikusabb hangon kezdte tárgyalni a magyarországi viszonyokat, főként a szociális és a nemzetiségi kérdést, a választási rendszert és nem utolsósorban a koalíciónak az angolok szemében érthetetlenül merevnek és rövidlátónak tűnő politi-38 Arthur Β. Yolland (1874-1956) 1896-ban Cambridge-ben szerzett diplomájával 1898-ban érkezett Budapestre, és kezdett angolt tanítani. 1908-ban az angol nyelv és irodalom nyilv. rendkívüli tanárává nevezte ki Apponyi, a kultuszminiszter. A magyar kormányok javára később is végzett politikai munkája mellett irodalmi dolgozatai, szótára, közel ötven évi tanári tevékenysége és általában a magyar és az angol kultúra közötti kétirányú közvetítő tevékenysége érdemel említést. Műveinek bibliográfiáját alapos bevezetővel készítette el Peter Sherwood: An Englishman's sixty years in Hungary. Angol Filológiai Tanulmányok, 1977. 39The Hungarian Diet of 1905. Comp, by A. B. Yolland. Bp., 1905. 40 A lap főszerkesztőjéhez írt magánlevelében még élesebb szavakkal kelt ki „a nemzetközi szocialisták és anarchisták" destruktív eszméi ellen, a nemzetiségi feszültséget pedig néhány értelmiségi („tanult proletár") lázításának tudta be. Kossuth F. - Maxse-nek, 1905. okt. 5. és dec. 10. Maxse-iratok Vol. 453. 41 Francis Kossuth: The Hungarian crisis. NaR, 1905. okt. 340-348. öccséhez írt levelében is írja sok elfoglaltságáról panaszkodva: „az utóbbi időben a világ sajtó terére is ki kellett ezt terjesztenem, szegény, szerencsétlen hazám ügyében. Egy két cikkemet egy két helyen szépen is honorálták, a többit ingyen fogadták 'nagy örömmel'." Kossuth Ferenc - Kossuth Lajos Tódornak, 1905. okt. 11. OL R 122 Kossuth Lajos gyermekeinek iratai, 3. tétel 10-26. t2 Dr. E. Reich: The crisis in Hungary. The Contemporary Review (továbbiakban CoR), 1905. okt. 516-525. B. Forster Bovill levele, The Speaker, 1905'. okt. 28. 81-82; H. J. Darnton-Fraser: The Hungarian crisis. The Westminster Review, 1905. dec. 629-634. A Hungary vidéki angol lapokban megjelent kedvező állásfoglalásokról számolt be: 1905. dec. 1. 11-12, jan. 1. 10.
