Századok – 1981
KÖZLEMÉNYEK - Jeszenszky Géza: A koalíció és Anglia (Angol-orientációs kísérletek a századeleji magyar politikában) 958/V
A KOALÍCIÓ ÉS ANGLIA 965 függetlenségi párti törekvésekkel - kezdetben ezért is hiába könyörgött kormánytámogatásért.2 7 A Hungary egészen 1917 júniusi megszűnéséig az angol nyelvterületre irányuló magyar kereskedelmi, politikai és idegenforgalmi propaganda mérsékelt színvonalú, de igen aktív és lelkes orgánuma maradt, befolyása, hatása azonban csekélynek tűnik. Az 1903-tól megélénkülő közjogi küzdelemben az ellenzék Angliától politikai támogatást várt. Propagandájának új vonása volt, hogy a magyar katonai és egyéb követelések jogossága mellett erőteljesen cáfolta, hogy szeparatista céljai lennének, és szembeszállt a Monarchia fölbomlását emlegető jóslatokkal. Ezeket hangoztatva kapcsolódott be a kampányba a hajlamai ellenére függetlenségi pártvezérré vált Kossuth Ferenc. Angliai iskolás éveiből eredő nyelvtudás és — felthetőleg — baráti kapcsolatok birtokában kért rokonszenvet és támogatást a föderalizálandó Ausztriával való perszonálunió programjához és a katonai követelésekhez, előbb a liberális arculatú Monthly Review több osztrák és magyar politikust megszólaltató vitájában,28 majd ő is a konzervatív National Review-ban. 29 A katonai kérdés vitájában is központi helyet elfoglaló ellenzéki közjogi érvrendszert Apponyi ismertette, előbb egy közvetítő révén a Nineteenth Century and After-ban, majd személyesen, igen részletesen Maxse havi szemléjében.30 Ha a századeleji angliai magyar közeledési és támogatáskeresési kísérleteket időrendben tekintjük át, szembeötlik, hogy a célok lényegi változatlansága ellenére az egyes periódusokban más és más kérdések álltak a Magyarországgal kapcsolatos angliai (és általában a nemzetközi) figyelem előterében, s ez rányomta bélyegét a magyar részről kiinduló akciókra is. Először az osztrák—magyar viszony alakulása, majd a magyarországi nemzetiségi kérdés, 1908 derekától a külpolitika, végül pedig Seton-Watson magyarországi tárgyú főműve volt a magyar-angol viszony legtöbbet tárgyalt kérdése. II. Az osztrák-magyar viszony jegyében A koalíció ellenzékben A Tisza István által törvénytelenül megszavaztatott házszabálymódosításból, majd a Szabadelvű Párt 1905. januári választási vereségéből kibontakozó politikai válság a Monarchia jövőjéért aggódó Nagy-Britanniában élénk figyelmet keltett, sokan tartottak attól, hogy Svédország és Norvégia 1905. júniusi szétválása követőkre talál. Steed a Times-ban napról napra részletesen követte a fejleményeket.31 Elemzését elfogadva az J, E vállalkozás történetét tárgyalja tanulmányom: A „Hungary", az else angol nyelvű magyar újság. Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve, 1976-1977. Bp., 1979. 475-497. - Golonya első próbálkozásaira: OL Κ 26 (Miniszterelnökség) 1904 - V - 1395, Lukács L. pénzügyminiszter átirata, ill. 1904. márc. 31. és 1904. - V - 2392 és 6145, Golonya 1904. máj. 21-i és dec. 31-i beadványa. '8 Austro-Hungarian leaders on the Hapsburg Monarchy. Monthly Review (továbbiakban: MoR), 1903. febr. 42-61. és márc. 26-39. Kossuth cikke: febr. 60-61. "Francis Kossuth: The political situation in Austria and in Hungary. NaR, 1904. márc. 35-49. 30Lionel G. Robinson: Constitutional government in Hungary NC, 1903. júl. 126-142. -Count Albert Apponyi: The Army Question in Hungary. MoR, 1904. júl. 1-33. 31 Jeszenszky Géza: A Times és Magyarország az 1904-1906-os politikai válság idején. Az OSzK Évkönyve, 1973. Bp., 1976. 371-408.
