Századok – 1981
KÖZLEMÉNYEK - Jeszenszky Géza: A koalíció és Anglia (Angol-orientációs kísérletek a századeleji magyar politikában) 958/V
964 JESZENSZKY GÉZA terjedéséről.2 2 A kérésnek végül a versed németből ünnepelt magyar íróvá lett Herczeg Ferenc tett eleget, aki hitet tett az évszázadok óta Magyarországon élő németek nagy többségének magyar hazafisága mellett.2 3 A századfordulón az angol közvélemény jelentős részének a magyar kérdések iránti viszonylag nagy érdeklődésében és rokonszenvében a hagyományoknál nagyobb szerepe volt a Times-nak a magyarországi eseményekről közölt rendszeres és részletes tudósításainak, a bécsi tudósító, William Lavino erős magyar szimpátiájának.2 4 Párizsba való áthelyezésekor a lapnál meglevő jó magyar pozíciók további erősítésére Apponyi Láng Lajos kereskedelemügyi minisztertől támogatva azzal a javaslattal fordult a Printing House Square-i szerkesztőséghez, hogy nevezzenek ki Budapestre külön - egyelőre a bécsinek alárendelt — levelezőt. Erre a posztra egy Szántó nevű ninisztériumi ember angol feleségét javasolták, aki főként gazdasági tárgyú tudósításokat írna. Az ajánlat az új bécsi tudósító, Wickham Steed25 ellenkezésén hiúsult meg. A magyarokról ekkor még jó véleményen levő, de hatáskörére féltékenyen ügyelő Steed figyelmeztette Bell lapigazgatót, hogy a magyarok „a másodosztályú nevelőnő" írásaival „be akarják rántani a Times-t" és rajta keresztül a brit befektetőket az Ausztriától való különváláshoz szükséges magyar ipar kifejlesztésébe.26 A magyar befolyás és gazdasági erő növelésének a kormány és ellenzéke által egyaránt támogatott politikája, a már Angliában is propagált gazdasági és politikai törekvések jegyében indult meg az 1903. december 1-től Budapesten havonta kétszer megjelenő Hungary című „illusztrált társasági lap". Szép kiállításban és elég jó angolsággal, idealizáló beszámolókban ismertette Magyarország természeti szépségeit, intézményeit, gazdasági fejlődését, kulturális értékeit, történelmét, alkotmányos helyzetét, s különös hangsúllyal azokat a rendkívül kedvező lehetőségeket, amiket az ország a külföldi befektetések számára kínál. Szerkesztője a kispolgári származású autodidakta Golonya Jenő volt, de a Szent István Társulat nyomdájánál készült vállalkozáshoz minden jel szerint volt köze Apponyinak is, akinek számos írását közölte. Noha a napi politika kérdéseiben Golonya deklarálta semlegességét, félreérthetetlenül rokonszenvezett a 2 2 Csak Apponyi beleegyező válaszát ismerjük: Apponyi - Maxse-nek, 1902. nov. 16. Maxse Papers, West Sussex County Record Office, Chichester (továbbiakban Maxse - iratok). Vol. 450. 2 3 F. Herczeg: Pan-Germanism in Hungary. NaR, 1903. szept. 38-51. 24 William Lavino (1846-1908) Hollandiából Angliába bevándorolt szülőktől származott. 1877-től Bécsben a Daily Telegraph, 1892-től a Times tudósítója. 1902-ben helyezték át Párizsba, ahol sokat tett az angol közvéleménynek az entente mellé állításáért. The History of The Times. III. The Twentieth Century Test. 1884-1912. London, 1947. 250-251, 375-376. Magyar vonatkozású tevékenységét részletesen tárgyalja tanulmányom: A millenáris Magyarország az angol sajtóban. Az OSzK Évkönyve 1974-1975. Bp., 1978. 509-538. 25 Henry Wickham Steed (1871-1956) berlini és párizsi közgazdasági tanulmányok után Joseph Pulitzernél aratta első újságírói sikereit. 1896-ban lépett be a Times-hoz, 1902-ig római, majd 1913-ig bécsi tudósítója volt. Elnyerte a lapot 1908-ban megvásárló sajtómágnás, Northcliffe bizalmát, 1914-ben ő lett a külpolitikai szerkesztő, 1918-ban pedig a főszerkesztő. 1922-ben az új tulajdonos, az Astor-család menesztette. The Dictionary of National Biography (továbbiakban: DNB) 195.1-1960. 921-923. 2 6 Steed - Bell-hez, 1903. márc. 23. Steed Papers, New Printing House Square Papers, Archives of The Times (a továbbiakban Steed-iratok). Ε témát érinti még Bell lapigazgatóhoz írt 1903. jan. 2-i, jan. 4-i, jan. 5-i, márc. 6-i és aug. 6-i levele. A szerkesztőség álláspontjára: Bell - Steednek, 1903. jan. 7.
