Századok – 1981

TANULMÁNYOK - Pritz Pál: Magyarország külpolitikája a formálódó Berlin-Róma tengely árnyékában 924/V

MAGYARORSZÁG KÜLPOLITIKÁJA AZ 1930-as ÉVEK KÖZEPÉN 951 A négyes beszélgetés során Horthy kifejezte azt az óhaját, hogy közvetítsen Hitler és Mussolini között. A náci vezér válaszának értelme — a német-olasz „együttműködés már most is újra igen szoros ... Olaszországnak és Németországnak ez az együtthaladása a jövőben természetes szükségszerűségből még szorosabbá alakul" - elutasító lehetett: nincsen már szükségük közvetítésre. Horthy is megkísérelte, hogy Hitlert az osztrák ügyekbe való beavatkozásról lebeszélje, — kérte, Jegyünk türelemmel az ausztriai fejleményeket illetően" —, és ehhez az Anschluss jövőbeni elkerülhetetlenségével érvelt. A kormányzónak a Csehszlovákiához és Romániához fűződő viszonyról mondott szavait Neurath igen szűkszavúan abban foglalja össze, hogy arról „Horthy úr igen pesszimisztikusan nyilatkozott". Ilyenformán nem lehet megállapítani, hogy a pro memoriaban lefektetett gondolatait Horthy megpendítette, avagy sem. A Jugoszláviához való viszonyról jóval részletesebben szólhatott. Kifejezésre juttatta reményét, mely szerint,lassanként megértés jöhet létre". Ugyanakkor — miután a szokásos egyoldalúsággal a magyar jó szándékot húzta alá — ő is hangsúlyozta, hogy „ez a kényes ügy is időt igényel.. . pszichológiailag is elő kell készíteni".30 A berchtesgadeni látogatás híre a nemzetközi sajtóban és politikai életben élénk feltűnést keltett, és a legfantasztikusabb találgatások kezdtek körülötte keringélni. Ezeknek a találgatásoknak a félelem volt az alapja. Félelem attól, hogy tovább mélyül azoknak az erőknek az együttműködése, amelyek a kialakult európai rendet akaiják felborítani. Félelem attól, hogy a status quo-ellenes hatalmak fellépése nyomán nem csupán az országhatárok fognak megváltozni, hanem a társadalmi rend is átalakul. Világosabban szólva, a fasizmus térhódításától rettegtek. A július 11-i egyezménnyel Németország békés szándékot imitált, ellenben egy héttel később már kirobbant a spanyol fasiszta felkelés, és az európai közvélemény előtt nem volt titok, hogy a lázadókat az olasz és a német fasizmus fegyveresen támogatja. Horthy látogatására a spanyolországi eseményeken felzaklatott légkörben került sor. És jóllehet, minden bizonnyal valótlanok voltak azok a feltételezések, amelyek a találkozónak konkrét agresszív célokat tulajdonítottak, mégis a megfigyelőknek a lényeget illetően igazuk volt: a látogatásnak egy jövőbeni együttes fegyveres fellépés megalapozásához történő hozzájárulás volt a célja. A számos variáció között egyesek tudni vélték, hogy Horthy ki akarta kérni Hitler véleményét egy esetleges magyar kormányváltozással kapcsolatban. Gömbös Gyula már húsvét óta betegeskedett, állapota egyre súlyosabb lett. Egészségi állapotának romlásával párhuzamosan politikai helyzete is egyre inkább tarthatatlanabbá vált. Horthy azt íija emlékirataiban, hogy a halálosan beteg embert megszánva tért el eredeti — lemondásra felszólító — szándékától. Időpontot nem ír, mégis feltételezhető, hogy valamikor augusztus második felében lehetett ez. Tehát Gömbös utódlásának kérdésével ekkor már komolyan foglalkozhattak, és könnyű elképzelni, hogy az — az általában igen jól értesült — német diplomáciai körök előtt nem maradt titokban. Ilyenformán azt sem lehet kizárni, hogy Horthy - esetleg Hitlerrel szemben négyszemközt - szóba hozta a kérdést, és biztosította a kancellárt, hogy a kormányváltozás ellenére a magyar külpolitika vonal-30

Wilhelmstrasse 56. sz. Neurath 1936. VIII. 24-i feljegyzése Horthy Hitlernél tett látogatásáról, Κ 63. 1936-21/7-2829(2832) Szabó György müncheni fólconzul 1936. VIII. 24-i számjeltávirata, Horthy 179-180 CAM 150 Ádám 125-127 Juhász 169