Századok – 1981

TANULMÁNYOK - Kubinyi András: A mohácsi csata és előzményei 66/I

A MOHÁCSI CSATA ËS ELŐZMÉNYEI 89 Vizsgáljuk meg azonban magának a „feltételnek" a szövegét. A második feltétel, az áthaladás engedélyezése Magyarországon keresztül kétségtelenül olyan feltétel, amellyel zsarolni lehetett akár a Habsburgokat, akár a pápát, akár Velencét. Mint láttuk, ettől mindig féltek a Habsburgok. Más a helyzet az adófizetéssel. Ennek a jelentőségére már a Perjés könyvéről írt lektori véleményemben is rámutattam, de szerinte „minden bizonnyal alaposan tévedek" amikor felteszem, hogy a békeajánlatban ez volt a fő kérdés.12

4

Nagyon sajnálom, de kénytelen vagyok azt mondani, hogy ebben az esetben a tévedést nem én, hanem Schneidpöck követte el — én csak őt követtem —, hiszen ő tette ezt az első helyre. Ha pedig ennek az ügynek legfontosabb koronatanújának hitelét egy vonatkozásban kétségbe vonjuk, akkor baj van az egész jelentéssel, annál is inkább, mert mint láttuk, a „tárgyalásokra" vonatkozó források amúgy sem nyújtanak teljesen egyértelmű, biztos képet. Nos, szerintem épp az adófizetés és annak első helyen említése teszi hitelessé a jelentést, és ennek alapján a „feltételt". Adófizetésre való felszólítást ugyanis nem találhattak ki a külföldi segély megszerzése érdekében, mert mindenki tudta, hogy Magyarország azt képtelen kifizetni. Béke, a török átengedése, sőt valamiféle hűbéri alávetettség mellett is fenn kellett tartania az országnak végvári hálózatát, mint ahogy az erdélyi fejedelemség is gondosan őrizte később a török felé eső végvárait, így Nagyváradot. De II. Lajos Magyarországa a végvárakat már eddig is külföldi segéllyel tartotta fenn. Erre egy olyan Magyarország, amely a töröknek átvonulási engedélyt ad, nem számíthatott, így még kevésbé tudott volna adót fizetni. Nos, másik oldalról nézve a kérdést, abban egyetérthetünk Perjéssel — és nem hiszem, hogy bárki ezzel ellentétes nézetet hangoztat —, hogy a Magyarországtól beszedhető adó jóval kisebb lett volna, mint egy magyarországi háború költsége.12 5

Itt nézetem szerint Peijés saját elmélete által félrevezettetve nem tudta megtalálni a lényeget. Mint láttuk, abból indult ki, hogy a törökök nem akarták Magyarországot elfoglalni. Ezt a nézetét ugyan nem tudja igazolni12

6

, de ha ez igaz lenne, akkor az adófizetésnek — tekintve ennek csekély hozamát — tényleg nem volna jelentősége. Schneidpöck mégis fontosnak tartotta, éspedig joggal. Az adófizetés ugyanis hűbéri alávetettséget jelent, és első lépés a teljes meghódítás útján.12

7

Azaz: amennyiben a császári követnek hihetünk, 1524 tavaszán a magyar kormány olyan értesülést szerzett, amelynek értelmében a török hűbéri alávetést és — nyilván ennek alapján — átvonulást követelt a keresztény országok irányába.'Az sem kizárt, hogy a török még katonai szövetséget is követelt, azaz magyar segédcsapatok csatlakozását a török támadó seregekhez. Emellett szól Velence és Ferdinánd éles reagálása még a Schneidpöck-jelentés előtt, de a császári követ első jelentése is, amikor még tagadja a Ferdinándtól kapott hírt, miszerint a magyarok „szövetséget" akarnának a törökkel kötni. Mint láttuk, Radu de la Afumaji vajdától is adófizetést és csapatainak a Magyarország ellen támadó törökökhöz csatlakozását követelte a szultán. 114

Perjés, 1979, 178. 1,5

Uo. 177-178. 116

Ezzel a nézettel a Mohács-vita résztvevői nem értenek egyet, vö. pl. Kosáry i. m. 67. - Josef Matuz: Der Verzicht Siileymans des Prächtigen auf die Annexion Ungarns, Ungarn-Jahrbuch 6 (1974-1975) 38-46. - Sajnos, Perjés Matuzzal szemben gyakorolt bírálatát sincs módomban elfogadni. I. m., 1979, 131-134. 117

Ezt nem gyengíti az sem, hogy később a Habsburg-király ok is fizettek a töröknek, vö. Matuz i. m. 43. A török a hűbéres államoktól először mindig adót kért.