Századok – 1981
TANULMÁNYOK - Kubinyi András: A mohácsi csata és előzményei 66/I
A MOHÁCSI CSATA ËS ELŐZMÉNYEI 85 teljesen kimerült és részben zálogban levő tartományokban új fejedelem, nem fog hajlani a fegyverszünetre, sőt nagyobb merészségre fog kapni."10 5 Ennek az érvelésnek kétségkívül van logikája, bár ellentmondást is tartalmaz. Ha egy békekérés magával vonhatja a vérszemet kapott török támadását, akkor attól sokkal jobban kellett hadiállapot idején tartani. Úgy tűnik tehát, mintha közvetlen támadástól ekkor nem tartottak volna, ami pedig más adatok szerint nem áll fenn, sőt, nagyon is tartottak a támadástól.10 6 Valószínűbb, hogy a királyi tanács indokolása inkább a fegyverszünetet javasoló külföldi hatalmaknak szólt, és nem a tényleges érveket tartalmazta. Ez pedig a már korábban Burgóval közölt indokolás lehetett. A július 3-i tanácsülés azonban azt világosan mutatja, hogy a magyar állam vezetői jól ismerték a nemzetközi helyzetet, az ugyanez időből fennmaradt kémjelentések pedig azt bizonyítják, hogy a magyar hírszerzés sem dolgozott rosszul Törökországban.10 7 Viszont, ha ez így áll, akkor felmerül a kérdés, hogy miben reménykedett II. Lajos tanácsa. Az 1523 évi események azt mutatják, hogy a világpolitikai helyzet ellenére változatlanul nemzetközi akciókban, az osztrákok és lengyelek legalább minimális segítségében, valamint a pápa anyagi támogatásában bizakodtak. A magyar diplomácia össze is hozott egy magyar—lengyel—osztrák csúcstalálkozót, ahol II. Lajos és Ferdinánd személyesen jelent meg, a lengyel királyt kancelláija képviselte. Itt a magyarok egy közös hadjárat céljára 60 ezer embert ajánlottak meg 100 ágyúval. Ausztria 10 ezer embert és 30 ágyút ajánlott fel, a lengyel kancellár viszont változatlanul óvott a támadó hadjárattól.10 8 A magyar ajánlat — amennyiben II. Lajos cseh és morva tartományai erőit is ideszámítjuk — körülbelül a maximum volt.10 9 Az persze már más lapra tartozik, hogy a következő tavaszra tervezett támadó hadjáratból semmi sem lett. A magyar diplomácia tehát a minimális katonai segítséget sem tudta biztosítani, igaz, az államvezetés sem mozgósította a 60 ezer embert, viszont az 1523-as őszi tervek más bonyodalmat is okoztak. II. Lajos udvara közel egy éve várta már a pápa pénzbeli támogatását, abban bízva, hogy abból fedezi a végvárak halaszthatatlan kiadásait.11 0 A pápa legátusa meg is hozta a pénzt, amit azonban nem adott át. Azzal a teljesen logikus érveléssel zárkózott el 1524 februárjában a kifizetés elől, hogyha Magyarországnak 60 ezer katonája van, akkor nincs szükség pénzbeli segélyre.11 1 1 0 5 Uo. 1523. Július 3-i jelentés. Uo. 104 Kubinyi, 1978, (Szávaszentdemeter) i.m. 207-213. ,0, Uo. 108 Acta Tomiciana VI. k. 333-334. -Schydlowyeczky Kristóf lengyel követ naplója. MTA Kvt Kézirattár, MTA Tört. Bizottság másolatai, Géresi Kálmán másolata, 31, 45-51. o. 1 °*Ld. alább, különben 1524 tavaszán a cseh hozzájárulást 13 000 katonának vették. Schneidpöck jelentése Ferdinándnak, 1524. április 18. Gr. Corr. 25 a. 110 Burgo jelentései Ferdinándhoz, 1523. április 2, április 8, május 5, stb. Gr. Corr. 25 a. cs. 111 Egy Várdai Ferenc püspökhöz a királyi tanács pozsonyi tanácskozásáról az egyik résztvevő által küldött bizalmas levél (írója kérte a címzettet, hogy elolvasás után tépje szét, de a püspök csak az aláírást vágta ki) írja ezt. A sereget különben úgy képzelte el a levélíró szerint a királyi tanács: „dominus vaywoda Transsilvanus et alii domini, qui hic fuerunt, determinaverunt, ut per totum regnum litteras scribant tam dominis, quam nobilibus, ut quilibet eorum capitatim ad bellum parati existant, a decern colonis unum militem strenuum, insuper ad omnes dominos tam prelatos, quam barones secundum ipsorum conditionem gentes imponunt, sed ut ego intelligo erit honerosum." Dl. 82631. 1524. január 28. - Azaz nemesi felkelés és bandériumok, a jobbágyok után pedig nehézlovasokat kell állítani. (Miles strenuus-lovag.)
