Századok – 1981
TANULMÁNYOK - Kubinyi András: A mohácsi csata és előzményei 66/I
84 KUBINYI ANDRÁS 1526-ban Mohács felé menet a szultán egy időre útját azzal késleltette, hogy saját maga számára kezdte meg felépítését.10 1 Hogy ez az 1523-as magyar haditerv miért nem sikerült, arról más helyen írtam.10 2 Ugyanakkor, amikor II. Lajos udvara a háborúspárti köznemesség és a pápaság által buzdíttatva a törökellenes hadjárat megszervezésén fáradozott, nagybátyja, Zsigmond lengyel király, arra akarta rávenni, hogy békét kéljen a töröktől, hiszen külső támogatást nem várhat. Ezzel kapcsolatban nagyon tanulságos a Habsburg-diplomácia állásfoglalása. A császári követ, a hivatásos diplomata Andrea da Burgo először a Miksa császár korabeli módon járt el, azaz követelte, hogy Magyarország csak úgy kössön békét, hogy abba a német birodalmat, de különösen az osztrák örökös tartományokat belefoglalják.103 Később azonban, 1523 május-júniusában, a Ferdinánd főhercegtől, V. Károly császár öccsétől kapott újabb utasítás vétele után nem mindennapi diplomáciai ügyességét már a fegyverszünetkérési terv elfogadtatására fordította. Sajnos, egyelőre nem ismerjük ezt az utasítást, amely Burgót első állásfoglalása megváltoztatására indította, és így nem tudjuk, hogy milyen békébe mentek volna bele a Habsburgok, és mi volt ennek a hátterében. A követ mindenesetre nem hitt abban, hogy megbízatását teljesíteni tudja. Hiszen - mint jelentéseiből kiviláglik — nagyon jól ismerte az itteni viszonyokat. Tudta, hogy a háborúspárti köznemességgel szemben a királyi tanács józanabb tagjai sem mernek a béke érdekében kiállni. Állandóan arról beszéltek, hogy nincs értelme a törökkel békét kötni, mert eddig is béke idején pusztították el az országot, ami igaz is volt, hiszen nem egy vár vitathatatlanul béke idején került török kézre. Ά magyar tanácsosok arra is felhívták Burgo figyelmét, hogy ezért béke idején ugyanannyi végvári katonát kell fizetni, a várakat pedig ugyanúgy karban tartani, mint háború esetén.104 így azután nem is nagyon csodálkozott, hogy július 3-án a királyi tanács, ahol pedig ő is előadta a béke melletti érveit, mégis a háború folytatása mellett döntött. A határozat indoklásának öt pontja közül ugyan egyetlenegy sem ismételte meg a korábban szóbeszéd formájában hangoztatott érveket, hanem azt hangsúlyozta, hogy a békekérés az ország gyengeségét igazolná a török előtt, és így nagyobb erővel támadna akkor, amikor gyakorlatilag nem tudnának ellenállni. Ezt a határozat második pontja fejezte ki a legvilágosabban: „Most a török amilyen hatalmas, olyan szerencsés, és noha nagy veszteségeket szenvedett a rhodoszi hadjáratban és onnan visszatérve, valamint pestisjárványtól, mégsem hiányzik az ereje. És mivel elegendően ismeri a keresztény fejedelmek egymás közti viszályait, ennek az országnak és a király többi tartományának belső nehézségeit, és tudja, hogy fenséged (a jelentés Ferdinándnak szól) toriam regni Hungáriáé illustrantia II/l. k.) Bp., 1884, 194. - Tomori csapataival meg is jelent ott 1525 őszén. Uo. 269-270. Ebből azonban, úgy látszik, semmi sem lett. 101 Mohács emlékezete i. m. 161. A szultáni napló ezen bejegyzését, amely szerint a törökök a romos Szalánkemén újjáépítéséhez fogtak (újabb ostromáról nem tud), megerősítik Burgo pápai nuncius jelentései is. Tomori már június elején írta, hogy a török építeni akarja. Mon. Vaticana II/l. k. i. m. 390. - Ld. még az építésre: uo. 395, 420, 428. - Ilyenformán csak elírásnak vehetjük Tomori 1526. július 17-i levelének azt a megjegyzését, hogy Szalánkemént (a törökök) ostromolják. Iványi Béla: A körmendi levéltár missilis levelei I. rész. (Körmendi füzetek 5. sz.) Körmend, 1943, 39. o. 180. sz. 101 Kubinyi, 1978, (Szávaszentdemeter) i.m. 207-220. 10 'Burgo jelentése Ferdinándnak, 1523. április 5. Gr. Corr. 25 a. cs. 104 Burgo jelentése Ferdinándnak, 1523. május 5, május 12, május 14, a május 30-i jelentés június 14 függeléke, Gr. Corr. 25 a. cs.
