Századok – 1981
TANULMÁNYOK - Kubinyi András: A mohácsi csata és előzményei 66/I
A MOHÁCSI CSATA ËS ELŐZMÉNYEI 83 A havasalföldi példa több szempontból nagyon tanulságos. Bizonyítja, hogy a szultán ugyan a hódítás híve volt, de amennyiben ez nem ment, megelégedett a teljes hűbéri alávetettséggel. Havasalföld egészen a 19. századig maradt török hűbéres tartomány, többé nem kísérelték meg beolvasztását. Tehát a török északi határán ugyan hódítani akart, de kedvezőtlen esetben, és főleg, ha az elfoglalandó tartomány félreesett a főbb török felvonulási iránytól, a birodalom közvetlen igazgatása alá helyezése helyett a hűbérességet is elfogadta. A kérdés az, hogy ekkor Magyarországot milyen kategóriába sorolta a szultán? Az mindenesetre nyilvánvaló volt, hogy Magyarországot meg akarta támadni, hiszen a Raduval közölt békefeltételek közé tartozott az, hogy csatlakozzon a hazánk ellen támadó törökökhöz. 1521 után egyelőre nincs is adat sem török, sem magyar részről béketapogatózásokra. A magyar kormány 1522—23-ban nagyarányú diplomáciai akciót kezdett külföldi katonai és pénzügyi segély szerzésére,9 5 egyben a királyi hatalom megerősítésére is kísérletet tett.9 6 Tervek születtek törökellenes támadásokról a minimálistól a maximálisig terjedő célkitűzésekkel.9 7 Tárgyilagosan meg kell jegyeznünk, hogy a diplomáciai akciók jó részét gondosan készítették elő, és ügyesen bonyolították le. A forrásokból jobb képet kapunk a magyar diplomácia szakmai színvonaláról, mint amilyent a későbbi katasztrófából visszatekintve arról történelmi szakirodalmunk festett. Az nem a magyar diplomaták hibája volt, hogy az akkori nemzetközi helyzet nem tette lehetővé a megfelelő külső segítség tényleges megszerzését.9 8 A katonai tervek sem voltak mind irreálisak. Ez különösen az 1523 július elején született minimális célkitűzésű tervre vonatkozik. 15 ezer emberrel, tehát olyan létszámú hadsereggel, amelyet biztosítani lehetett, akartak ősszel a török végvárak ellen támadni. A támadás valódi célja azonban nem a várak elfoglalása lett volna (erre ez a sereg nem is lett volna elegendő), hanem az ellenség erejének lekötése, hogy fel lehessen építeni és őrséggel ellátni az 1521-ben lerombolt Szalánkemén várát.9 9 Ennek a várnak, amely a Duna-Tisza összefolyása alatt, a Fruskagora keleti lábánál feküdt, 1521-ig a nándorfehérvári körzet egyik kisebb váraként nem volt különösebb jelentősége. Nándorfehérvár eleste azonban elsőrangú stratégiai szerepet juttatott számára, amelyet Szulejmán szultán azonnal észrevett, mert 1521-ben leromboltatta, katonái pedig 1526-ig gondoskodtak arról, hogy a magyarok ne építhessék ki második Nándorfehérvárként.10 0 "Uo. 203-207. ,6 Kubinyi: A magyar állam belpolitikai helyzete i. m. '7 Ld. előbb, 95. j., és alább, 108. j. 9 8 A diplomatákra: Kosáry i. m. 46-49. "A királyi tanács határozata: „Item rex provideat de omnibus navibus a Vienna usque per totum Danubium per regnum suum et de pulveribus et artelariis et victualibus necessariis et etiam, quae non sint parati usque forte ad medium vei finem augusti satis erunt in tempore et tunc in mense septembris et octobris cum hac expeditione per Danubium descendant etiam ad tentandum occupare aliqua loca turcharum in littore Danubii, quo tempore turce talem rem non expectabunt, et dum illa hee gentes temptabunt, cum omni celeritate intendant ad fortificandum Solunchemen, qui locus sit aptissimus et fieri poterit sicut una alia Nandoralba prope earn, immo fortior, et eo tempore male poterunt turci impedire, nec habebunt tempus conducendi novas gentes et interea secrete preparentur ligna et alia necessaria, et turci non possint habere notitiam de tali preparatione." Burgo jelentése Ferdinándhoz, 1523. július 3. Gr. Corr. 25. a. es. '""Mohács emlékezete i. m. 161. - Szalánkemén újrafelépítése az 1525-osrákosi országgyűlés egyik kérése is volt. Magyarországi pápai követek jelentései 1524-1526. (Monumenta Vaticana his-6*
