Századok – 1981
TANULMÁNYOK - Kubinyi András: A mohácsi csata és előzményei 66/I
A MOHÁCSI CSATA ËS ELŐZMÉNYEI 81 Kevés olyan súlyos következményekkel járó hibát követtek el, mint Nándorfehérvár felmentésének elmulasztását. Most kiderült, hogy a banderiális rendszerre való átállásnak egyik fő baja a mozgósítás nehézkessége volt. A magyar hadsereg nagy nehezen össze is gyűlt, de mire megkezdhette volna a vár felmentésére irányuló támadást, Nándorfehérvár hosszú ellenállása ellenére elesett.8 4 Kétségkívül nem állott a magyar hadvezetőség sem a helyzet magaslatán8 5 , de nem szabad egyről megfelejtkezni, és ez teljesen egybeesik az 1526-os mozgósításnál tapasztalható jelenséggel. Úgy látszik, hogy a teljes magyar hadsereg, azaz bandériumok és nemesi felkelés, augusztus vége előtti mozgósítása lehetetlen volt. (Zápolyai vajda sem tudta 1526-ban seregét augusztus előtt felkészíteni.8 6 ) Tavasszal a lovak füvelésre küldése, nyáron pedig az aratás akadályozta a felvonulást.8 7 Nem csak azért, mert a földesurak nem akartak lemondani az aratásról, a jobbágyok terményjáradékának beszedéséről, hanem azért is, mert a hadsereg élelmezése aratás előtt nehézséget okozott volna.8 8 Csakhogy Nándorfehérvár messze volt, és a törökök hamarább kezdhették akciójukat. 8 4 Szakály: 1975, 13-16. - Uö., 1978,484-498. - Marosi Endre: Török várostromok Magyarországon II. Szulejmán korában, HK 22 (1975) 430-434. 8 5 Ezeket nagyon kiemeli Szakály, 1975, 13-18. ""Pataki József: Radu de la Afumaji és Zápolya János magatartása a mohácsi csata előestéjén. (A magyar nemzetiség története és testvéri együttműködése a román nemzettel. Tanulmányok, I. k. Bukarest 1976, 78-80. - A nándorfehérvári mozgósításhoz csak néhány adalék. 1521. június 6-án utasítja a király Szalónak urát, Fladnyczer Videt, hogy hadait július 25-ére küldje Körösre, maga pedig jobbágyai ötödrészével álljon készen. A levelet azonban csak július 15-én (!) kézbesítették, együtt a király június 27-i (!) parancsával, amely még két ágyút is kér tőle. Július 5-én újabb parancsot küldött a király: a török július 2-án ostrom alá vette Nándorfehérvárt, menjen csapataival Patajra. IványiBéla: A körmendi levéltár memorabiliái. (Körmendi füzetek 2. sz.) Körmend, 1942, 179-181. sz. 50-51. o. Ugyancsak június 27-én kelt a király parancsa Lőcse, Eperjes, Bártfa és Kisszeben városokhoz, hogy száz puskás gyalogost és három ágyút küldjenek Patajra. Bártfa v. lt. Oki. 5051. sz. — Július 14-re Bártfa felszerelt 25 zsoldost öt kocsissal és egy puskaművessel, és kéthavi zsoldot fizetett nekik. Uo. 5059. sz. Az már külön érdekes, hogy Várdai Pál kincstartó augusztus 10-én ír Budáról Bártfának, hogy mivel a török elleni harcra „equus bonus armiger"-re van szüksége, küldjenek neki egyet. Uo. 5067. sz. - A Szentandrás melletti táborból sürgeti a nádor augusztus 15-én a bodrogi főispánt, hogy a nemesi felkeléssel és a jobbágyok ötödrészével sürgősen csatlakozzon. Dl. 82579. - Hasonlókat fogunk látni az 1526-os mozgósításnál. Adminisztrációs késések, a mozgósítási parancs be nem tartása, vagy késve indulás egyaránt kimutatható. Persze az adatokat még szaporítani is lehetne. 8 7 A füvelés a törökökre is vonatkozik. Hans Schneidpöck császári követ 1524. április 11-i jelentése Ferdinándhoz: „de Turcis hie nil aliud fertur, nisi quod sint in apparatu suo contra Hungáriám, et quamprimum equi eorum herba ista estuali, ut consuetudo eorum est, refici possunt, expeditionem contra Hungaros facere tentabunt." HHStA Grosse Correspondenz (továbbiakban: Gr. Con.) 25 a. csomó. — 1523. június végén Ferhát pasa és Báli bég állítólag szintén az aratást várta, hogy utána majd meginduljon a számukra a szávaszentdemeteri vereséggel záródó hadjáratra. Andrea da Burgo császári követ jelentései Ferdinándhoz, 1523. június 17. és 24. Gr. Corr. 25. a. csomó. 8 8 Az élelmezés fontosságára, ill. a seregek ellátásának nehézségeire épp Perjés mutatott rá. Vö. Perjés Géza: Mezőgazdasági termelés, népesség, hadseregélelmezés és stratégia a XVII. sz. második felében (1650-1715), (Ért. a tört. tud. köréből, Új sor. 29.) Bp., 1963. - Ld. még IngomarBog.Tiiikenkrieg und Agrarwirtschaft. Einführung in die Probleme der Heeresversorgung und der Knegsfinanzierung vor allem in Österreich unter der Enns und seinen Grenzlandschaften im 16. und 17. Jahrhundert, (Grazer Forschungen I. k. i. m.) 12-26. - A török is biztosítani akarta csapatai ellátását. Így Ferhát pasa 1523-as hadjárata előtt a moldvai vajda kapott utasítást élelmiszerszállításra, (Burgo jelentése Salamancához, 1523. május 15. Gr. Corr. 25 b. es.) a pasa mégis megvárta az aratást. (Nem érkezett meg a moldvai szállítmány? ) Az 1526-os mohácsi hadjárat idején Tomori szerint a szultán há-6 Századok 1981/1