Századok – 1981
TANULMÁNYOK - Kubinyi András: A mohácsi csata és előzményei 66/I
A MOHÁCSI CSATA ËS ELŐZMÉNYEI 79 viszonyok kiélezéséhez. A veszélyt látták, erre a törvények és az azok végrehajtására kiadott, itt nem részletezhető intézkedések a tanúk. Csakhogy a törvényeket nem hajtották teljesen végre, és gyakran a következő országgyűlés ellentétes csodaszert keresett a veszély ellen. A fennálló helyzet tarthatatlanságát elsősorban a köznemesség érzékelte. A köznemesi vezetők egy része maga is végvári katonaként szolgált,7 0 másoknak a rokonsága vett részt a harcokban,7 1 így jól látta azt, hogy a végvárakat nem lehet a végtelenségig élelmiszerrel, lőszerrel és tulajdonképpen a pénzhiány miatt katonákkal ellátni. Azt is látták viszont, hogy a banderiális rendszer — ha a megyéknek is biztosít ugyan katonaságot — elsősorban a nagybirtokosok hatalmát erősíti. így azután megmagyarázható az, hogy miért vált a magyar vezető réteg a törökellenes háború hívévé. És az sem véletlen, hogy elsősorban a köznemesség követelte egyre hangosabban a béke megszüntetését, és fordult a háború kitörése után minden békekezdeményezéssel szembe. Egy Werbőczitől, vagy valamelyik elvbarátjától származó feljegyzés 1519 előtt a török ázsiai elfoglaltsága idejére támadó hadjáratot javasolt abból a célból, hogy az elmúlt évek során a török kézre került várakat foglalják vissza.7 2 Bár a terv irreális volt, hiszen csupán 10 ezer emberrel számolt, mégis azt mutatja, hogy a köznemesség a jelenlegi állapoton változtatni akar, mert már nem tudja elviselni. Ezek után szinte természetes, hogy valamennyi szalmaszálat, amelyet egy esetleges európai törökellenes összefogás jelenthetett, megragadott a magyar vezetés, és ezért nem válaszolt az 1520-ban trónra lépett Szulejmán békeajánlatára, sőt a török követet is őrizet alá vetette.7 3 Ezt a súlyos diplomáciai melléfogást, ami azután ki is váltotta Szulejmán 152l-es nándorfehérvári hadjáratát, ha feltételezzük, hogy a magyar kormány valóban békét akart, nagyon nehéz megmagyarázni. Igaz, ez nem volt szokatlan a magyar-török diplomáciai érintkezésben, alig néhány évvel ez előtt Bélai Barnabás magyar követtel járt el hasonló módon a szultán.7 4 A hivatalos magyar álláspont ugyan, ahogy azt később maga II. Lajos megfogalmazta, az lett, hogy mivel a Szelimmel kötött fegyverszünet érvényben volt, az 152l-es támadás ezt sértette meg.7 S Amennyiben ez az érvelés helytálló lenne, 70 Kubinyi, 1978, (Szávaszentdemeter) 99. o. 31. j. - Uo., A magyar állam belpolitikai helyzete Mohács előtt, Mohácsi Emlékkönyv, sajtó alatt, passim. - Ld. még a következő j.-t. 7 ' Szakály Ferenc: Nándorfehérvár 1521-es ostromához. Egy királyi adománylevél köztörténeti tanulságai. HK 25 (1978) 484-498. 7'Egyetemi Kvt. Kézirattár, Litt. et. ep. orig. 219. — A törökellenes háborús hangulathoz hozzájárult a fegyverszünet sorozatos megsértése a török részéről, amely alatt egyre inkább pusztult az ország. II. Ulászló ezt Miksa császárhoz 1513. május 15-én kelt levelében így fejezte ki: (a törökökről) „eoque potentia et audacia illorum creverit, ut etiam preter expectationem nostram, pace, quam eorum imperátor nobiscum se servaturum promiserat, per summám perfidiam violata per hec tempóra confinibus nostris gravia damna intulerunt, eoque tendunt, ut maiora etiam inférant et hoc regnum, quod totius Christianitatis propugnaculum est, sub iugum eorum mittant." Tehát harcra kell kelni. HHStA Maximiliana K. 29. (régi jelzet 23a) fol. 31. ^Kosáry i. m. 50-78. 74 Uo. 51. "II. Lajos 1525. július 23-án a lengyel követnek: Acta Tomiciana VII. k. 306-307. — De a török császár egy fiktív levelére készített és II. Lajos nevében kiállított propagandacélból terjesztett válaszlevél is ezt írja, hogy Belgrádot a szultán apjával kötött szerződés megsértésével, mialatt a török követek békekérés címén Magyarországon tartózkodtak, foglalta el a császár. Katona: História critica i. m. XIX. k. Budae 1793, 419.
