Századok – 1981
TANULMÁNYOK - Kubinyi András: A mohácsi csata és előzményei 66/I
78 KUBINYI ANDRÁS a megyei dicatorok (ill. a bandériumtartó nagyúr) szedte be, és ebből fogadták a telekkatonasági kulcs alapján a zsoldosokat.64 Ezt csak azért szükséges ilyen mértékben hangsúlyoznunk, mivel Perjés Géza az egyháziak és a bárók bandériumait, valamint a megyék zsoldosait megkülönbözteti a telekkatonaságtól, és így gyakorlatilag kétszer számol ugyanazzal a katonasággal.6 5 Csak zárójelben jegyezzük meg, hogy ez a rendszer kedvezőtlen hatást gyakorolt az ország belpolitikájára, hiszen a nagybirtokosok és a megyékbe szervezett köznemesség legálisan magánhadsereghez jutott.6 6 Az újjászervezett banderiális rendszernek voltak előnyei (kisebb pénzért szükség esetén jelentős zsoldos sereget lehetett mozgósítani), de a negatív vonások valószínűleg súlyosabban nyomtak a latban. A már említett nem hivatásos jelleg, ami a mozgósítás gyors végrehajtását is lehetetlenné tette, és a társadalmi következmények mellett nem lényegtelen jellemzője ennek a rendszernek az volt, hogy noha a jobbágyságot sújtó rendkívüli adóterhet visszaállították, ennek az adónak közel fele nem a királyi kincstárba, hanem a feudális urak, illetve az ő szervezeteik kasszájába folyt be. így a királynak épp a végvári őrségek fizetésére fordítható bevétele csökkent. Ezt csak részben ellensúlyozhatta, hogy az egyházi bandériumokat elvben állandóan lent tarthatták a végeken.6 7 Azt csak mellékesen jegyzem meg, hogy a mozgósítás sokszor azért nem mehetett végbe, mert a zsoldot felvett katona nem tett eleget a mozgósításnak.6 8 Időnként a köznemesség a teljes rendkívüli adó beszedését, és így a zsoldossereg felfogadását a rendek által választott országos kincstartókra igyekezett átruházni, bár elsősorban politikai célból, de tagadhatatlanul, így különösen 1521-ben, védelmi szempontokból is. Az országos kincstartóság azonban még a szokásos rendszernél is alkalmatlanabbnak mutatkozott.6 9 Végeredményben a feudális uralkodó osztály különböző frakciói az ország védelme ürügyén elsősorban a saját vagyoni és politikai érdekeit tekintették elsődlegesnek, és ezáltal hozzájárultak mind az ország elszegényedéséhez (adóteher!), mind a belpolitikai "4 Ld. az 58. j.-ben id. kéziratos tanulmányunkat. 6 5 Perjés, 1979,94-97. 66 Ld. az 58. j.-ben id. kéziratos tanulmányunkat. 61 1504: 24. t.c. (Corpus Juris 684, 686.): először az egyházi bandériumokat kell mozgósítani. - Az esztergomi érseki bandérium mozgósítása 1512-ben: Bártfai Szabó László: A Hunt-Paznan nemzetségben Forgách-család története. Esztergom, 1910. 698. - A nem szentesített 1514-es törvénypéldány előírja, hogy a bandériumok fele állandóan a végeken tartózkodjon: Monumenta rusticorum i. m. 279-280. — Végül, és ez bizonyítja, hogy valóban az egyházi bandériumok voltak leginkább igénybe véve, az 1521: 26. t.c. (Kovachich: Sylloge i. m. I. k. 302-303.) felmenti az akkor mindenki számára általános adó alól az egyháziak dézsmáját, ugyanis bandériumot tartanak. Ez a törvény eltörölte a bandériumtartási rendszert, és országos zsoldos sereg felállítását határozta el, kivéve a tiszti (vajdai, báni, temesi ispáni) és egyházi bandériumokat. Azaz, ezek voltak a leghasználhatóbbak. 1521: 34. t.c. (uo. 307.) Egyházi bandériumok leküldésére a végekre intézkedik az 1522-es törvény is. Holub József: Az 1522-iki országgyűlés és törvénycikkei. Századok 52 (1918) 508. - Egyházi bandériumok tényleg lenn a végeken: ld. pl. Kubinyi, 1978, (Szávaszentdemeter) 198-199 és alább. 6 "Megyei zsoldosok, akik felvették a zsoldot, de nem tettek eleget: 1521: 56. t.c. (Kovachich: Sylloge i. m. I.k. 317.) - Bárói bandérium tagjamái is előfordult, hogy felvették a zsoldot, sőt hópénzt is, mégsem tettek eleget a mozgósításnak. (Bebek János bandériuma, 1518. Dl. 61100.) -Ugyanez áll fenn persze a nemesi felkelésnél is. így 1521-ben Bodrog megyei nemesek szöktek meg a nádor seregéből. Dl. 82580. 69 György Bonis: Ständisches Finanzwesen in Ungarn im frühen 16. Jahrhundert. (Nouvelles études historiques I. k. Bp., 1965,) 83-103.
