Századok – 1981
FIGYELŐ - Arató Endre emlékezete (1921-1977) (Diószegi István) 820/IV
824 FIGYELŐ temes történeti munka külföldön azelőtt és azóta is csak ritkán könyvelhetett üyen osztatlan sikert magának Társadalmi munka, közéleti tevékenység mivel politikus alkat volt, mindig is hozzátartozott életéhez. A hatvanas évek elejétől elnöke volt a Magyar-Csehszlovák Történész Vegyesbizottságnak, majd az évtized végén egyideig a Bölcsészettudományi Kar párttitkári megbízatását is ellátta. Attól kezdve, hogy elkészítette nagy kelet-európai szintézisét, egyre több feladatot kellett vállalnia. 1972-ben vezetője lett a Történész Tanszékcsoportnak. Ebben a minőségében sokat tett a tanszékek oktatói tevékenységének és tudományos munkájának összehangolásáért. A tudományos munka szervezésével rövidesen kari szinten alkalma lett foglalkoznia: a kari tudományos bizottság elnökévé választották. És amikor a Magyar Tudományos Akadémia Kelet-Európai Kutatócsoportját a Bölcsészettudományi Karra helyezték, ugyan ki más lett volna a vezetője, mint a kelet-európai szintézis elkészítője. Csakhamar a Magyar Történészek Nemzeti Bizottságának titkári megbízatását is vállalnia kellett, és nagyrészt őrá hárult az 1975-ös San-Franciscó-i történész vüágkongresszus magyar előkészületeinek szervezése. És a sok társadalmi munka és megbízatás között még az érdemi tudományszervezői és érdemi tudományos tevékenység ellátása: évenkint két-három opponensi vélemény megírása kandidátusi és doktori értekezésekről, szakmai konzultáció kezdő és pályánlévő kollegákkal, és közben rendszeresen és kimaradás nélkül az egyetemi előadások és szemináriumok megtartása. Mindezt vállalta, zúgolódás nélkül és a rá jellemző lelküsmeretességgel, pedig egyre több teher nehezedett vállaira. Amikor kitüntették a Szocialista Munkáért Érdeméremmel és a Munka Érdemrend arany fokozatával, ezt a fáradhatatlan közéleti tevékenységet méltán honorálták. A Magyar Tudományos Akadémia 1973-ban levelező tagjai sorába választotta. Székfoglalójában a magyarországi nemzetiségek nemzeti ideológiájának előzményeiről beszélt, a hungarus tudatot fejtegette szépen, meggyőzően. Két év múlva könyvet is jelentetett meg a székfoglalóban érintett problémáról. A tudósi életmű szép bekeretezése, amikor valaki visszatér fiatalkori témájához. Vajon ő is ezt a keretet készítette? Tudatosan aligha. Amikor a székfoglalót tartotta, dinamikusabb és energikusabb volt, mint valaha. Mégis tudat alatt talán ez munkálhatott benne. A betegség első tünetei 1975 végén jelentkeztek. Nem akart törődni velük, változatlan energiával dolgozott tovább. Utolsó erőfeszítésével készítette Írország és Kelet-Európa kapcsolatáról szóló művét, és kötetbe rendezte a szlovákiai magyarok történetével foglalkozó tanulmányait. Egyik megjelenését sem érte már meg. Akik olyan szerencsések voltak, hogy kollégái, vagy tanítványai lehettek, őrizni fogják emlékét, őrizni fogják szóval, írással és a kegyelet virágaival. És ha már ők sem lesznek, és kedves alakját nem őrzi többé az élő emlékezet, életművét megőrzi a kollektív emlékezet: a tudománytörténet. Diószegi István
