Századok – 1981
KÖZLEMÉNYEK - Palló Gábor: Szilárd Béla tudományos életrajza 770/IV
796 PALLÓ GÁBOR úgy emlékezett Szilárd Bélára, mint a szerkesztőség épületében lakó szülők világhírű, Nobel-díjas professzor fiára, akinek eredményeiről gyakran számolt be a lap.10 2 Túlzó cikket közölt A kor is. Azt állította, Szilárd néhány munkájára felfigyelt Mme Curie, és ezért maga mellé vette munkatársának. Több újság szerint előadásain nagy mennyiségű rádiumot mutatott be illusztrációként, ami valószínűleg szintén nem igaz, a rádium túlságosan drága volt akkoriban.103 Nem biztos, hogy 1910 után is itthon töltötte nyarait, de szüleit valószínűleg még jó néhányszor meglátogatta. Szakmai kapcsolatai is tovább éltek ösztöndíja után. Ilosvay Lajossal folytatott levelezéséből kiderül, hogy a nagy tekintélyű professzor segítette a már említett Poincaré könyv megjelentetését, egyes publikációi elhelyezését és ösztöndíja meghosszabbítását. Szilárd igyekezett a segítséget viszonozni. Leveleiben beszámolt a Párizsban kapható radioaktív anyagokról; felajánlotta, küld polonium- és rádium-preparátumokat a professzornak; 1909-ben Ilosvay kérésére Berthelot-levelek után kutatott a Bibliothèque Nationale-ban; közvetített egy Bolyai-tanulmány ügyében, amelyre Poincarét kérte fel az Akadémia, mint a „Bolyai-jutalom" első (1905) kitüntetettjét.104 A szervezési feladatok sem voltak idegenek Szilárd számára. így például ő volt az 1910-ben rendezett brüsszeli radiológiai konferencián a magyar szekció titkára. Nagy jelentőséget tulajdonított a magyarok részvételének, teendőit kifogástalanul látta el, még azt is vállalta, hogy lefordítja franciára a készülő magyar előadásokat. Megemlítjük, hogy igen korán felismerte: a hazai kutatások mindaddig nem érhetnek el kimagasló eredményt a radioktivitás területén, amíg nem kapnak önálló intézményt. Ilosvaynak írott leveleiben ismételten javasolta egy intézet létrehozását, „...jó volna — írja 1910-ben—, ha a Congressus kiindulási pontul szolgálhatna egy, a Méltóságos Uram vezetése alatt álló intézet létesítésére."105 Javaslata azonban nem valósult meg. Tudományos eredményeinek is volt bizonyos hatása itthon. Ezt mutatja, hogy neve itt-ott felbukkan a szaksajtóban: Hevesy György, Mende Jenő, Weszelszky Gyula többször β idézték. Szándéka szerint azonban elsősorban ismeretterjesztő munkával kívánta szolgálni a hazai fejlődést.". . . . tisztán tudományos tevékenysége mellett — írja önéletrajzában — sohasem hanyagolta el, hogy másik feladatával is foglalkozzon: a francia tudomány népszerűsítésével Magyarországon. Nagyon kevés adatunk maradt arról, milyen kapcsolatai voltak Magyarországgal 1910 után. De hogy voltak, bizonyítja Az Est 1924 júniusában megjelent beszámolója egyik elektrométerének akadémiai sikeréről.10 6 Ugyanezen év végéről származik levelezése Görgey Aladárral. Ebben Szilárd tanácsot ad egy publikáció elhelyezésére, és Görgey kérésére leírásokat küld elektrométereiről, melyeket utóbbi ismertetni akart az egyik folyóiratban. Szilárd elnézést kér levelében, hogy franciául ír, de anyanyelvét régóta nem használja, nehezére esne már magyarul írni.10 7 Feltételezhető, hogy a tízes évek után hazai kapcsolatai meglazultak, ám élete vége felé újra erősebbek lettek. 1 01 Hegedűs véleményét kifejtette egy Darvas Istvánnak írt levélben, mely megtalálható Darvas hagyatékában. 10 3 Vő. Párizsi levél. A kor. 1908. febr. 1. - Nagyváradi Napló 1908. III. 25. 104 A 95. j.-ben hivatkozott levelek. 1910. VI. 2.; 1907. XII. 28.; 1909. XI. 7.-i keltezéssel. 105 1910. II. 25.-én kelt levél. 10 6 Az Est. 1924. VI. 3. 10 7 Szilárd Béla 1924. XI. 15.-én kelt levele Görgeynek.
