Századok – 1981
KÖZLEMÉNYEK - Palló Gábor: Szilárd Béla tudományos életrajza 770/IV
SZILÁRD BÉLA TUDOMÁNYOS ÉLETRAJZA 791 feltételezhetjük, hogy néhánynak teljesen nyoma veszett. A patentek témája aligha foglalható egyetlen csokorba: a fényképezéstől egyes vegyületek előállítási módjáig, az elektrométerektől egy speciális csiszolóporig stb. terjed. Mindezek ismertetésére nem térhetünk ki. Szólni szeretnénk azonban a radioaktivitással összefüggő szabadalmairól és nagy sikert aratott ,,lucidoszkóp"-járói. 1. A radioaktivitást felhasználó találmányok A radioaktív anyagok — elsősorban a rádium — felhasználása már Szilárd életében napirenden volt. A közvélemény a téma specialistájának tarthatta Szilárdot, bizonyára ezért készített éppen vele interjút a Gaulois c. francia újság. „A legutóbbi időben az iparral kapcsolatban álló tudományos körökben — írja a riporter — az a hír terjedt el, hogy a rádium ipari felhasználása közel lehet. Érdekesnek látszott meginterjúvolni egy szakembert a jövő e csodálatos sugárzó erejének lehetséges felhasználásáról. Senki sem tűnt alkalmasabbnak erre, mint Mme Curie ügyes preparátora, Szilárd doktor, aki az illusztris özvegy laboratóriumában megteremtette az összes műszert, amely a rádium kezelésére alkalmas." A nyilatkozatban a gyógyászati felhasználás szerepel első helyen, és szó esik két Szilárd-találmányról is: „a légköri elektromosság akkumulációjáról", és a „rádiumos villámhárítóról".8 2 Az elektrométerek alkalmazásai között említettünk egyet, amellyel távoli tárgyak elektromos töltését lehetett mérni.8 3 A most ismertetendő találmányok ugyanezen alapelv szerint működnek. Azt használják ki, hogy a radioaktív sugarak ionizálják a levegőt, mely vezetővé válik, és mint egy villanydrót, elektromos összeköttetést létesít a sugárzó anyag és valamely feltöltött, távoli tárgy között. Ezt használja fel Szilárd 1914-ben készített rádiumos villámhárítója. A villámhárító rúd végére rádiumvegyülettel bekent korongot erősített, s ez a légköri elektromosságot folyamatosan vezette el, megakadályozva az elektromos kisülést. A közlemény szerint a villámhárítón keresztül állandóan folyt áram; viszonylag nyugodt időben ennek erőssége 10"7 amper volt.8 4 Az ötletre felfigyeltek itthon is. Mende Jenő 1914-ben ismertette, de értékelés nélkül és a feltaláló személyéről sem írt, csupán nevét említette. Egy évvel később ugyancsak Mende számol be Leimer német mérnök találmányáról, aki tudatosan Szilárdot követve, rádiummal felszerelt antennát készített. Úgy találta, ha rádiumbromidos csövet helyez az antenna szabad végére, javul a vétel.8 s Sok év elteltével, 1923-ban, a „La Science et la Vie" közölt illusztrált cikket a rádiumos villámhárítóról. Ebből derül ki, hogy Szilárd csaknem tíz évvel később ismét kísérleteket végzett a villámhárítóval, de csak 8 2 Les Forces de l'Avenir. Le Radium. Gaulois. 1910. nov. 8 3 Vö. 60. j. 8 4B. Szilárd: Sur un paratonnerre au radium. CR. 158. 1914. 561-564. - Bulletin de la Société Internacionale des Elektriciens. No. 37. juillet-décembre 1914. 8 5 M(ende) J(enó'): Rádiummal felszerelt villámhárító. TTK 46. 1914. 500. - Rádiummal fölszerelt antenna. TTK. 47,1915. 465.
