Századok – 1981
KÖZLEMÉNYEK - Palló Gábor: Szilárd Béla tudományos életrajza 770/IV
792 PALLÓ GÁBOR a sugárzások áthatolóképességére vonatkozóan azóta mért pontosabb adatok miatt, maga az elv nem változott.8 6 Megjegyeziik, a szabadalmat Szilárd más módon is hasznosítani akarta. A villámhárítót a rajta keresztül folyó áram miatt esetleg új áramforrásnak is tekinthetjük, mely, ha megfelelő számút kapcsolunk össze, gyakorlatilag is használható. Ezt értette a légköri elektromosság akkumulációján. Másik találmányában szintén az ionizáló hatást használja fel a nem kívánatos elektromosság megszüntetésére. 1913-ban készített munkája szerint a textilüzemekben nagy nehézséget okoz, hogy a gépek és az anyagok könnyen feltöltődnek a csúszáskor keletkező dörzselektromosság miatt. Mindaddig úgy védekeztek ellene, hogy erősen növelték a műhelyben, illetve az anyag tárolására szolgáló helyiségben a levegő páratartalmát, de ez nem volt kielégítő, mert korróziós és egyéb technikai problémákhoz vezetett. Szilárd ötlete szerint a feltöltődés radioaktív készítmény ionizációs hatásával egyszerűen felszámolható. Pontos méréseket végzett egy textilüzemben, ezzel igyekezvén igazolni eljárásának hatékonyságát, előnyeit.8 7 2. Lucidoszkóp Végezetül egy minden eddig tárgyalt munkától elütő találmányt ismertetünk, mely feltalálójának nagy anyagi és erkölcsi sikert hozott, és bizonyítja sokoldalúságát. Az eljárás segítségével meg lehetett különböztetni a mesterséges gyöngyöket az igazgyöngyöktől. Az európai ékszerpiacon 1921-ben jelentek meg az első tenyésztett mesterséges gyöngyök. A tenyésztési módszerek oly tökéletessé váltak, hogy már-már elértéktelenedtek a gyöngyök, és az egész üzletág elsorvadásától lehetett tartani. Egyetlen kiút volt: biztos módszert kellett találni a kétfajta gyöngy megkülönböztetésére. Az olyan megoldások, azonban, mint G.F.H. Smithé és E. Hopkinsé, mely ultraibolya fénnyel való fluoreszcenciás vizsgálaton alapult, vagy a röntgensugaras módszerek, túlságosan bonyolultak és költségesek voltak. Szilárd 1925-ben kidolgozott eljárása egyszerű volt, minden ékszerész könnyen be tudta vezetni. Lucidoszkópnak nevezett készülékében erős fényforrás monokromatikus sugarai haladtak keresztül a gyöngyön, mely cédrusolajat tartalmazó küvettában volt, s így belsejét mikroszkóppal meg lehetett figyelni. Meghatározott szögű átvilágítás esetén a mesterséges gyöngyben jól látszik a mag, mely körül a tenyésztés történt, valamint a gyöngyházrétegre merőleges hosszanti csíkok, míg az igazgyöngyön semmi hasonló nem látható. Fényképek bizonyítják, a „perle d'Orient" és a „perle de Venezuela" nagyszerűen megkülölönböztethetők. Egyszerűségén kívül előnye a módszernek, hogy a vizsgálat során a gyöngy nem károsodik.8 8 8 *J. Fortier: Un paratonnerre au radium pour la captation de l'électricité atmosphérique. La Science et la Vie. No. 77. Novembre 1923. 369-374. 8 1Β. Szilárd: Nouveau procédé de désélectrisation des matières textiles. L'Industrie Textile. 1913. (J. A. Strohl-lal közösen.) 88ő. Szilárd: Nouvelle méthode d'examen de l'intérieur des perles. CR. 180. 1925 . 433-435. -Sur une nouvelle méthode de différenciation des perles de culture. CR. 181. 1925. 413-414.
