Századok – 1981

KÖZLEMÉNYEK - Palló Gábor: Szilárd Béla tudományos életrajza 770/IV

790 PALLÓ GÁBOR radioaktív anyagok jelentős gyógyító erővel rendelkeznek, és legkönnyebben ásványvíz formában hasznosíthatók, a honi forrásokat is újra kellett vizsgálni, van-e bennük radioaktív komponens. A módszerek bizonytalansága miatt nem érdemes a korai eredményeket mai ismereteinkkel egybevetni. Szilárd munkái is magukon viselik a mérési módokból következő bizonytalanságokat, nem ismertetjük minden ilyen témájú cikkét. Kémiatörténeti jelentősége miatt feltétlenül ki kell azonban térnünk 1905-ös munkájára. A magyarországi kémiában ez volt az első ásványvíz-elemzés, mely vizsgálta a radioaktív anyagokat is, illetőleg ezt tekintette elsődleges feladatának.7

9 Szilárd e tanulmányában, a nagyigmándi források vizét és iszapját elemezte. Az iszapból kikristályosított egy anyagot (kalciumszulfátot), fotolemezre helyezte, és azt tapasztalta, a kristályok képei megjelennek a lemezen. A jelenséget azzal indokolta, hogy a vizsgált anyag radioaktív. Kísérletet tett az aktivitás nagyságának mérésére is: kloroformban oldott jodoformot használt indikátorul, és az itt tapasztalt nehézségek ösztönözték a kémiai dozimetria behatóbb tanulmányozására. 1912-ben Szilárd alaposan megvizsgálta a Lukács-fürdő híres vizét és iszapját. Arra a megállapításra jutott, hogy gyógyhatásúk egyik oka a radioaktivitás.8

0

Saját maga által szerkesztett elektrométerrel mért, és úgy találta, hogy a víz rádiumemanációt tartalmaz (aktivitás 33, 5.10"1

°curie), az iszap pedig rádiumot (mennyisége 9, 5.10"1

0

gramm rádiumbromidnak felel meg grammonként). Ε munkákat történeti jelentőségükön és szerzőjük életében betöltött szerepükön kívül azért is kellett megemlítenünk, mert ismét bizonyítják, Szilárd mennyire vonzódott a felhasználással kapcsolatos problémákhoz. V. Találmányok, szabadalmak Alkalmazói ambíciói számos találmány és szabadalom megalkotására serkentették Szilárdot. Ez a tény is bizonyítja modernségét, hiszen a 20. században vált jellemzővé, hogy a tudományos és a feltaláló tevékenység határa kezdett elmosódni. Egyre több tudós rendelkezett találmányokkal, és a feltalálók között egyre ritkább lett a tudományos munkát nem végző mesterember. Az eszközök és anyagok dráguláával a tudományos munka financiális feltételei mind jobban befolyásolják a haladást, s így a kutatók egyre inkább rászorulnak a tőke, az ipar anyagi támogatására. Szilárd Béla életművében is tükröződik ez a tendencia. Nincs biztos adatunk arról, összesen hány találmányt jelentett be. Egy rendelkezésünkre álló lista szerint Franciaországban tizenötöt, de ez nem tartalmazza a más országbélieket, pl. első szabadalmát és spanyolországi találmányait, melyekről néhány fennmaradt prospektus tudósít.8

1

Bizonyos tehát, hogy tizenötnél jóval több van, és " Vö. 33. j.-ben id. előadás. 8 Szilárd: La radioactivité des sources thermales de Saint-Lucasbad. (Hongrie). CR. 154. 1912. 982-983. 8 ' A prospektusok és egyéb dokumentumok megtalálhatók Szilárd hagyatékában. BME Központi Könyvtár.