Századok – 1981
KÖZLEMÉNYEK - Palló Gábor: Szilárd Béla tudományos életrajza 770/IV
SZILÁRD BÉLA TUDOMÁNYOS ÉLETRAJZA 789 Kimutatta, hogy a vas elősegíti a leválasztást. Az okok kutatásakor nem állt meg a különös esetnél: általában a radioaktív anyagok adszorpciójáról értekezett széles kísérleti bázison.7 3 Eredményeit előadta az 1910-es radiológiai kongresszuson, és nagy sikert aratott. Témája valóban fontos volt: a kémikusok széles körben tapasztalhatták, hogy a radioaktív anyagok előállításakor a csapadékon való adszorpció lényeges befolyást gyakorol. Elismerést jelent, hogy Hevesy György egyik cikkében azt íija, „Szilárd fejtette ki legkimerítőbben a reakciók természetét", és ismerteti a tanulmány legfőbb gondolatait.7 4 Meg kell még említenünk Szilárd két, 1909-ben megjelent munkáját, melyek részben az irodalomban megtalálható adatokat, részben saját eredményeit tartalmazzák táblázatos formában. Az egyik a radioaktív anyagok fizikai állandóit, a másik az uránium és a tórium, tehát a legfontosabb radioaktív anyagok ásványait és lelőhelyeit teszi áttekinthetővé, és sorolja fel példás pontossággal.7 5 1906-ban és 1907-ben jelentős kolloidikai munkásságot fejtett ki. Előbb a tóriumhidroxid képződését vizsgálta uránium jelenlétében.7 6 Leírta három különböző preparálási módszerét, a termék tulajdonságait (szín, stabilitás stb.) és a megszárított anyag összetételét. Ezek alapján arra a váratlan eredményre jutott, hogy a csapadékban a tórium-, illetve urániumtartalom aránya közelítőleg ugyanaz, mint legfontosabb ásványaikban, a tórianitban és az uraninitban. Lehetséges tehát, hogy képződésük a kolloid állapotra vezethető vissza.7 7 Hogy így van-e, csak akkor dönthető el szerinte, ha részletesebben tanulmányozzuk magát a kolloid állapotot. Szüárd a „radiokolloidok" vizsgálatából indult ki: értekezett a tórium és uránium fehéijékre gyakorolt hatásáról, recepteket dolgozott ki tórium- és urániumkolloidok előálítására stb.7 8 Mindezekben a radioaktív anyagok tulajdonságait akarta jobban megismerni. Ezek általánosításaként született kolloidikai elmélete, melynek ismertetésére és elemzésére itt nincs terünk. 3. Radioaktív ásványvizek elemzése Említettük, hogy a hazai kémiában az ásványvíz-analízisnek nagy tradíciói voltak. Ez elsősorban arra vezethető vissza, hogy a fejletlen magyarországi tudomány számára még a 19. században is főként az ország természetrajzának felderítése volt a cél, a megismerés általános szempontjai csak másodlagos szerepet játszottak. Nyersanyagszegénységünk következtében kevésbé fejlődött ki az ásványelemzés, mint a könnyen hasznosítható és bőven buzogó gyógyvizek analitikája. Amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a 73 fi. Szilárd: Sur les réactions chimiques des éléments radioactifs. Le Radium. 1910. dec. 74 Hevesy György: A radioaktív elemek elektrokémiájáról. Math. Termtud. Ért. 1912. 903-926. 7 5Β. Szilárd: Tables de constantes radioactives. Le Radium. 1909. 1-9. (társszerzó'kkel) -Tables des principaux minerais d'uranium et de thorium. Le Radium. 1909. No. 8. 7 6fi. Szilárd: Sur un composé colloidal du thorium avec de l'uranium. CR. 1906. dec. 24. 77Szilárd Β.: Sur la formation probable de thorianite et de l'uraninite. CR. 145. 1907. 463-464. 7"Szilárd Β.: A rádio-kolloidokról. M. Chem. Ft. XIII. 5. füz. 1907. - Action de l'azote de thorium et de l'azote d'uranyle sur les albumines. J. Chim. Phys. V. No. 9. 1907. — Thorium és uranilnitrát hatása az albuminekre. M. Chem. Ft. 1908. 3. füzet.
